Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Török Pál: Győri kalauz. Ism. –bj. 288

290 történeti irodalom. Bernheim munkája jelen alakjában nem teljes ; csak egy részét, még pedig nem is nagyobb részét nyújtja az összegyűjtött anyagnak. De így befejezetlenül is bámulatba ejt bennünket tartalmi bőségével és szempontjainak sokszerű gazdagságával. Minden során érezzük, hogy írója souverain módon uralkodik az egész óriási anyagon és szinte ösztönszerűen megérzi a legparányibb összefüggésüket is. Részletesebben csak három themát vitat meg, de ezek kapcsán annyi részletproblémát vet fel és old meg, hogy műve valóságos tárháza a kora középkor benső történetére vonatkozó ismereteknek. Az első terjedelmes fejezet az eredeti szent ágostoni gondolatok vizsgálatának van szentelve. Mindenekelőtt megállapítja a civitas Dei és a civitas diaboli különböző fokozatait s ennek kapcsán tisztázza az erény és bűn fogalmát a két állam fokozataihoz való viszonyukban. Azután részletesen elemzi a humilitas, superbia, pax, iustitia, bellum iustum, obedientia, libertás, servitus, rex iustus és rex iniquus fogalmát, tartalmi körét és színárnyalatait s mindegyiknél pontosan megjelöli a nagy hippói püspök állami és társadalmi rendszerében elfoglalt helyét. E rész legfőbb érdeme a fogalmak éles szembeállítása és pontos körülhatárolása s ezzel a további kutatások biztos alapjának megvetése. Ezt a czélt szolgálja a következő kiegészítő fejezet is, mely a szent ágostoni gondolatok átörökítőiről, nevezetesen Nagy szent Gergely pápáról, Pseudo-Cyprianusról és a karolingkori renaissance képviselőiről szól. A második és harmadik főrész egész terjedelmében a legjellegzetesebb szent ágostoni gondolatok továbbfejlődésével és történeti szerepével foglalkozik. így tüzetes vizsgálat tárgyává teszi egyrészt az aetas aurea hite és a rex iustus fogalma, másrészt az aetas ferrea és az Antichristus megjelenése közti összefüggést s élesen rávilágít az Antichristusról alkotott felfogás fokonkénti historisálására és észrevétlen azonosítására a Civitas Dei rex iniquus-kvsl, illetve Tyrannus-êcval. Hasonló folyamatot állapít meg a messiási eszme és a középkor általános békefejedelemvárása között. A várva-várt rex iustus tulajdonságaival kapcsolatosan kiemeli a germán és a szent ágostoni békefogalom lényeges különbségét és az utóbbi benső összefüggését a iustitia fogalmával, a miből a bellum iustum különleges értelmezése is következik. A könyv legfőbb értékét azonban még sem ezek, hanem a harmadik, terjedelemben is legnagyobb része teszi (no—233). Papst Gregors VII. Begriff der bösen Obrigkeit im Sinne der Anschauungen Augustins und Papst Gregors I. U. o. 1914.