Századok – 1919-1920
Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 5. A M. Tud. Akadémia szabályai középkori latin források közlésére 22
22 KÁROLYI ÁRPÁD. hanem az osztrák protestánsok megtörésére való tekintettel is volt oka a curiának sajnálni, hogy protestáns férfiú a magyar palatinus. A márcziusi engedmények előtt ugyanis az alsóausztriai Hornban összegyűlt osztrák protestáns rendek a magyarokkal kötött 1608-diki úniót és szövetségeket tágabb értelemben magyarázván, vallásuk teljesen szabad gyakorlatának kivívásához fegyveres támogatást reméltek magyar szomszédaiktól. Az aggódó Mátyást azonban a Bécsbe hívott Illésházy 1609 legelején megnyugtatá, hogy a magyarok semmi esetre sem fognak fegyverrel közbelépni osztrák hitsorsosaik érdekében. E megnyugtatás hatása alatt egyrészt, másrészt pedig azon az alapon, hogy az imént lefolyt koronázó országgyűlés a magyarság minden követelését teljesíté s a rendek csakugyan őszinte megelégedés nyilvánításai közt oszlottak szét, már ekkor, 1609 januárjában, fölmerült az a gondolat, hogy szükség esetén magyar haderőt kellene alkalmazni az osztrákok ellen, mint a kik uruktól egy köteles közjogi cselekvényt, a hűbéri hódolatot, tagadnak meg vagy kötnek nem hűbéri természetű föltételekhez, tehát az 1608-diki únió főczélja, a közbéke ellen vétenek. Egyelőre azonban elejtetett a gondolat : Mátyás udvarában féltek a fölvonuló magyar hadak pusztításaitól ; a magyar segítségben több volna a kár, mint a haszon.1 De szükség törvényt bont. Mátyás gyönge hadereje nem bírt az osztrák protestánsokkal, a kiket oly határozott s erélyes ember vezetett, mint a minő a híres b. Tschernembl Erasm volt, a kit e mozgalmas kor férfiai közt hitbuzgóságra, vasakaratra és minden melléktekintetet sutba vető természetére nézve csak Forgách prímással lehet összehasonlítani.'2 Alig hát egy hóra rá, 1609 február elején, már azt kérdezte Mátyás Illésházytól, hogy hajlandó volna-e szükség esetén fegyverre bírni a magyarokat az osztrák protestánsok ellen ? Illésházy azonban azt válaszolá, hogy ha most a — bár osztrák — vallásszabadság ellen, fegyverre szólítanák a magyarságot, átalános mozgalom, egy új forradalom esélye állhatna elő. A nádor jól tudta, mért mondja ezt : jól ismeré az összeköttetések szálait, a melyek a magyar rendek előkelőségeit, egyThurzó 1 Erről a nagyon érdekes tárgyról csak a nuntius 1609 január 10-iki jelentéséből értesülünk. Borgh. II. 163. 2 Tschernemblről nagyon egyoldalú képet ad a XIX. század 50-es éveiben készült, reactionárius ízű Jodok Stülz, Zur Characteristik des Freiherrn G. E. v. Tschernembl. Arch, für öster. Gesch. IX. De Tsch. igazi személyisége a szerző akarata ellenére is kidomborodik adataiból.
