Századok – 1919-1920

Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 4. Részletes utasítás az újkori történeti források kiadására 12

28 KÁROLYI ÁRPÁD. Soha nem fog várhatni semmi segélyt Mátyás a pápától — így hangzott a fenyegetés — ha »vissza nem csinálja« a. dolgot s a magyar kath. egyháznak és Forgáchnak vissza nem í'dja a tőlük elvett birtokokat és jövedelmeket.1 Ha hihetünk Germania protector cardinálisának, Paravicinonak — a ki Rudolf császárhoz írt s erről szóló jelentésében mindenesetre a császár inye szerint szinezé ki a képet, a magyar panaszok s az osztrák szabályzat utánuk érkező híre már nemcsak a római clerust és világi intelligentiát (>>gli huomini d'intelletto«), hanem magát az örök város népét is kihozta sodrából s hangosan kiáltozták volna, hogy isten büntetése nyomon fogja érni azt, a ki itt is és ott is oly szörnyűségeket követett el a vallás kárára s nem átallott oly engedményeket tenni.2 A ténybeli, concrét nagy sérelmek miatti elkeseredést növelte aztán a pápai udvarnál egy merő alakszerűség, mely tán mosolyra indíthatna, ha nem tudnók, hogy Rómában természetesen nem ismerték э magyar törvények stylus curialisát. — Renzi Máté ugyanis Forgách megbízásából a magyar főpapság panaszos iratával együtt benyújtotta a pápához az 1608-diki törvényeknek egyik nyomtatott példányát, a mint azt a király, a kanczellár és a királyi titkár aláírásával és a rányomott kir. pecséttel ellátva szokás volt a municipiumoknak és az országgyűlés királyi hivatalosainak megküldeni. Roppantul bántotta a curiát, hogy egy ilyen törvényt a kanczellár, a ki egyháznagy, nyitrai püspök volt, ellenjegyezni nem átallotta. De még jobban megütközött maga a pápa a törvényczikkek szokásos bevezetésén : Articuli dominorum praelatorum, baronum stb., meg a befejezésén : »Supplicatione igitur dictorum dominorum praelatorum, baronum stb. . . . dictos articulos approbavimus«. Hiszen a magyar prelátusok előtte fekvő panaszából világosan látta, hogy ezek azoknak a czikkeknek a megalkotásához hozzá nem járultak, azok kir. megerősítését épenséggel nem kérték, sőt ellenük nyíltan óvást emeltek ! De nemcsak megütközést kelte a pápában, hanem fájdalmasan is érinté őt a formula, mert, mint Renzi tudósít, »a nyomtatvány az infámia bélyegét süti a magyar főpapokra, a mely miatt azokat, mint eretnekeket el kellene kárhoztatnia«.3 Tekin-1 »Purchè possa« teszi hozzá gúnyosan Paravicino bíbornok Barvitiushoz írt jelentésében 1609 febr. 21. U. o. 2 Paravicino bíbornok a császárhoz 1609 ápr. 4. ered. U. o. 3 »Tanto più che con questa scrittura restano machiati d'infamia tutti Ii detti prelati et possono essere dannati per heretici.« Renzi