Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 206
207 TÖRTÉNETI IRODALOM. 172 nagy hévvel hangoztatták a háború szükségét, addig Tisza volt az egyedüli, a ki a fegyveres közbelépést határozottan ellenezte s Szerbiának hirtelen való megtámadásához, mielőtt előzőleg diplomatiai lépéseket tennénk, nem járult hozzá. — 188. reg. szám. Zsíros István. Feldmarschall Conrad von Hôtzendorf. Ismertető vezérczikk Nowak К. F. »Der Weg zur Katastrophe« czímü munkájáról. — 197. reg. szám. Gróf Andrássy Gyula. Die Zeugenschaft des Rotbuches. A Bécsben megjelent Vörös könyvről írván, lerója a kegyelet adóját s Tiszának igazságot szolgáltat, hogy ő volt legbékésebb valamennyi felelős minister között. Tisza vallotta egyedül azon nézetet, hogy nem kell föltétlenül felidézni a háborút, meg lehetne elégedni diplomatiai sikerrel. Fegyveres megoldáshoz csak akkor kellene nyúlni, lia Szerbia nem adna kielégítő feleletet. Ő eszközölte ki a ministeri tanácskozásban azt a határozatot, hogy Szerbiát nem akarjuk meghódítani s a háborút csak önvédelmünk érdekében folytatnék. — 206. reg. szám. Tar Lafos. Tisza. Tisza István működésének jellemzése. Működésének lényegét a suggestivitásban találja, melynek három kísérőjét véli megismerni. Az első, a tapasztalható valódi hév, mely sohasem volt mesterkélt. Lelkesültség, aggodalom, szeretet, ragaszkodás, gúny, harag és gyűlölet mindig volt nála. Továbbá kedélyvilágában majdnem aesthetikai naivitás jutott előtérbe, mely az önkéntességnek, eredetiségnek és őszinteségnek bizonyos neméből állt. Suggestivitásának harmadik hajtóerejét az érzelmeinek kíméletlen, parancsoló megnyilatkozásában találja. — 207. reg. szám. Zur Vorgeschichte des Weltkrieges. A német-osztrák külügyi hivatal által kiadott s a háború előtörténetére vonatkozó diplomatiai akták 2. és 3-ik köteteinek ismertetése, melyekben 1914. júl. 24-től aug. 27-ig terjedő időszakra vonatkozó adatok vannak összegyűjtve. —- 200. reg. szám. Graf Stefan Tisza und das Trentino-Problem. Keblovszky Sándor ministerelnöki osztálytanácsos Lándor Tivadarral együtt legközelebb fontos okmánygyüjteményt bocsájt sajtó alá. E gyűjtemény első füzetéből közli Tiszának az Olaszországnak a háború előtt átengedendő terület átadására vonatkozó állásfoglalását. — 210. reg. szám. Strasser József. Graf Stet an Tisza. Tisza államférfiúi jellemzése. Politikai működését jellemzi, mely mindig az egész államra volt irányítva. — 211. reg. szám. Zsolt Beöthy über Stet an Tisza A Nemzeti Társaskörben tartott emlékbeszéd. — 227. szám. Strasser József. Die Denkwürdigkeiten des Herrn Take Jonescu. Jonescu 1919-ben megjelent Souvenirs czímű művének ismertetése. — 236. esti szám. Matlekovits Sándor. Die Folgen des Weltkrieges in Ungarn czímmel bírálja Koerfer István hasonló czímű munkáját, melyben Magyarország gazdasági sorsának hű és színgazdag rajzát adja a háború alatt és az októberi forradalom óta. — 238. reg. szám. Wert heimer Ede. Oesterreich-ungarische Geheimdiplomatie (1879—1914). Pribram A. F. nemrég megjelent munkájának első kötetét ismerteti. — 245. reg. szám. Schay Gusztáv. DieMameschlacht 1914. Baumgarten-Crusiusnak »Die Marneschlacht 1914« czímű munkájából néhány igen jellemző részletet közöl a németekre döntő hatással volt vereséges Marne-ütközetről. — 254. reg. szám. Zur Vorgeschichte des Weltkrieges. A német-osztrák külügyi hivatal kiadta a »Diplomatische Aktenstücke zur Vorgeschichte des Weltkrieges« czímmel a háború előtörténetére vonatkozó okmányok 2. és 3. kötetét, melyek az 1914. júl. 28-től 1914. aug. 27-ig terjedő időszakra vonatkoznak. E kötetek tartalmi ismertetése van e czikkben. Wertheimer Ede. General Klapka in Hamburg (1849). Kiadatlan okmányok alapján
