Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Fremden-Blatt 201

201 TÖRTÉNETI IRODALOM. 172 a 40-es években Hodza, Hurbán és Stúr a tót nyelvnek és a tótságnak a csehektől való függetlenségét hangoztatják. Az 1848. V. 10.-i liptószentmiklósi tót nemzetgyűlés azt követeli a magyar kormánytól, a mit az 1918. évi magyar népkormány spontán akart megvalósítani. A tótság képviselői a prágai szláv kongresszuson is a magyarsággal való kapcsolat értelmében szólnak ez időben. Ez volt az intentiója az 1861. évi túróczszentmártoni tót gyűlésnek is. Segítette ezt a törekvést a 60-as évektől nekilendülő tót kultúrélet ; megdöntötte és a tótokat a csehek karjai közé kergette — az értekező post eventum magyarázata szerint — a magyarság erőszakoskodó térhódítása. — v.: Hazánk területének védelme. A M.Tud. Akadémia (Sebestyén Gy.), a nagyváradi jogakadémia (Horváth J.) és egy névtelen szózatának, s Buday László Magyarország gazdasági egységéről írt művének ismertetése. -— Barabási Kun József: Eötvös és Montalembert valláspolitikai eszméi. (Concha Gy. könyvének részletes kivonata.) Fremden-Blatt. 1918. 271. Morgen-Ausgabe. Viktor Bibi. Die Oktober-Revolution (Zum 70. Jahrtag). Az 1848 október 6.-i forradalom okai eddig meglehetősen homályban voltak. Általában a magyarországi eseményeket tekintették a felkelés közvetlen okozójának. Pedig a forradalom szálai mélyebb, szocziális okokra vezetnek vissza. A márcziusi forradalom gazdaságilag nehéz helyzetben találta a kispolgárságot. Ezek megélhetése eddig is nagyon bizonytalan alapokon nyugodott, most a helyzet bizonytalansága folytán a munkaalkalmak még inkább kevesbedtek s így ezek a néposztályok csakhamar nélkülözéseknek voltak kitéve. Ilyenformán könynyen nyert tért közöttük a túlzó forradalmi izgatás. Ennek első ténye a május 15.-1 forradalom volt, a melyet a kormány alkotmánytervezetének publikálása keltett életre, folytatást pedig a nyári és őszi mozgalmakban találtak, a melyeket jórészt a munkanélkülieknek fizetett kormánysegély korlátozása hozott létre. A kormány teljesen tehetetlen volt ezekkel a jelenségekkel szemben. A reactió tábora pedig, a melynek az első hatalmas támaszt Windisch-Graetz májusi győzelme adta meg a prágai forradalom felett, most Radetzky olaszországi győzelmeinek hírére nagyon megerősödött. Harmadik támaszát a reactio a Magyarország ellen fegyverrel vonuló Jellaöicban lelte. Mikor szeptemberben a magyar országgyűlés a bécsi országgyűlést kérte fel közvetítőnek az udvar és az ország között, a vélemények a bécsi parlamentben nagyon eltérők voltak. A szlávok faj rokonaiknak, a horvátoknak, pártján álltak. A conservativ párt és a bourgeoisie a birodalom egységét akarta mindenáron fenntartani, csak a forradalmi demokrata párt szövetkezett Magyarországgal, mert jól tudta, hogy a márcziusi magyar alkotmány bukása az ő bukásukat is jelentené. Mikor Lamberg gróf meggyilkolásának hírére Latour hadügyminister a feloszlatási parancsnak nem engedelmeskedő magyar országgyűlés ellen megtette az első katonai intézkedéseket, egy zászlóaljat indított el október 5-én Magyarország ellen, egy másiknak elindulását pedig másnapra tűzte ki, nagy nyugtalanság támadt a demokraták között. Másnap reggei küldöttségileg kérték a ministertől a parancs visszavonását. Latour nem teljesítette kérésüket, de nem is tett semmit a rend fenntartása érdekében. Ezért a forradalmi hangulatú tömeg összevegyült az északi pályaudvar felé menetelő zászlóaljjal. Mikor a katonák máiindulásra készen voltak, a tömeg elutazásukat megakadályozandó, felszedte a vasúti síneket és a hidat lerombolta. Az ellenük alkal-