Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Sacrum Commercium. Ford. Balanyi György. Ism. Tóth László 184

186 TÖRTÉNETI IRODALOM. Szent Ferencz életének tanulmányozásához. Majdnem egy könyvtárt tölt ki csak e kérdés külföldi újabb irodalma (V. ö. Fidentius van den Borne. Die Franziskus-Forschung in ihrer Entwicklung dargestellt. München. 1917.) Sajnos, a magyar irodalomban eddig alig történt valami a francziskánus szellem és irodalom tanulmányozása körül. Karácsonyinak nagy munkája csak a rend magyarországi történetét fogja felölelni, a rendalapítás hétszázados évfordulója sem hozott egyebet néhány alkalmi ujságczikknél. De Szent Ferencz életének, tanításának és szellemének összefoglaló, tudományos ismertetése ezideig még teljesen hiányzik irodalmunkból. Egyedüli komoly munka idáig Kaposi Józsefnek Fioretti fordítása volt (Erdős René fordítása hiányai és hibái miatt tudományos szempontból nem értékelhető), a mely biztató és értékes kezdet után most igaz örömmel vesszük Balanyi szép, igazán sikerült Sacrum Commercium fordítását. A Sacrum Commercium tulaj donképen mystikus elbeszélése annak, miként kereste és találta meg Szent Ferencz hűséges társaival egyetemben a Szent Szegénységet. Terjedelemre sokkal kisebb, mint a Fioretti és szerkezetileg is sokkal egységesebb annál, tisztán irodalmi szempontból is értékes darab. Keletkezéséről, szerzőjéről eddig semmi bizonyosat nem tudtak megállapítani. Balanyi a bevezetésben annak a véleményének ad kifejezést, hogy a legenda befejezése : »Készült e mű július havában, boldogságos Szent Ferencz halála után, az Üdvözítő Úr Jézus Krisztus megtestesülésének 1227. esztendejében«, mint bizonyíték elfogadható a keletkezés időpontjául. Való igaz, hogy positiv adat még nincs a mi ezt megingatná, de nekünk úgy tetszik, hogy a XVI—XIX. fejezetek, a hol Szegénység Űrnő a szerzeteseknek a kapzsiságáról és a szegénységet megvető életmódjukról szól, tulajdonképen egy observans szellemű írónak felfogását hirdetik a rend kebelében a szegénység értelmezése körül csakhamar kitört belső harczban. Ezek a fejezetek, de a többiek is általában, azt a benyomást keltik az olvasóban, hogy az egész legenda mai nyelven szólva nem egyéb, mint propagandairat az observans felfogás mellett. Azt hiszszük, hogy a keletkezés időpontjának megállapítása dönti majd el végérvényesen a szerzőség kérdését is. Balanyi a bevezetésben feladja az eddigi íróknak azt a felfogását, hogy a legendának Pármai János, a rend hetedik generálisa, volt a szerzője. Igen nyomós okok késztetik erre a felfogásra, ezek közt első sorban, hogy Pármai János csak 1233-ban lépett a rendbe, tehát nem írhatta 1227-ben a Commerciumot. Mi ugyan nem tartjuk olyan apodiktikus igazságnak a Sacrum Commercium 1227-ben tör-