Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Sacrum Commercium. Ford. Balanyi György. Ism. Tóth László 184

184 TÖRTÉNETI IRODALOM. épen azt mutatják, hogy a császári kormány meglehetősen hűvösen és józanon nézte a szerb bonyodalmat. Jellemző erre vonatkozólag Vilmos császár jegyzete, a ki határozottan úgy találja, hogy a monarchia túlszigorúan járt el, mert hiszen a démarchera adott szerb választ teljesen elfogadhatónak tartja. (190. 1. 2. jegyz.) Általában míg a monarchia fentemlített vezető diplomatáit a könyv meglehetősen súlyosan vádolja a háború felidézésében, a német kormányra szórt vádakat adatai jórészt megczáfolják. Megvilágítatlan marad azonban a német diplomatiának a démarchra vonatkozólag Rómában elkövetett állítólagos indiscretiója, a mely pedig, úgy látszik, erősen hozzájárult ahhoz, hogy a római kabinet az egész bonyodalomban barátságtalan szerepet játszott. Még egy kellemes meglepetést szerez a könyv a magyar olvasónak. Mensdorff-Pouilly gróf londoni nagykövetünk jelentései azt mutatják, hogy az angol diplomatia, főképen Sir Edward Grey, valóban őszinte jóakarattal, erős békevágygyal lépett fel, oly megértést mutatva a monarchia viszonyaival szemben, a minőt saját felelős államférfiainknál — gróf Tisza Istvánt kivéve — hiába keresünk. Mily végzetes szerencsétlenség, hogy magyar, német, angol jóakarat és békeszeretet nem tudta elhárítani az iszonyú katastrophát ! Patek Ferencz. Sacrum Commercium. Szent Ferencz mennyegzője a Szegénység Ürnőjével. Fordította és bevezetéssel ellátta Balanyi György. Budapest. 1919. A Szent István Társulat kiadása. Kis 8°. 112 lap. A keresztény életfelfogásnak a pogánysággal szemben valö magasabbrendűségét első sorban a lelki értékeknek a materiális javak fölé való helyezése jelöli meg. A míg a pogány kor felfogása és anyagi javakban való bőségét tekinti az élet legfőbb czéljának és megvetésre méltónak ítéli azokat, a kiknek nem adatott meg az anyagiakban való duskálkodás, addig a kereszténység isteni Mesterének a hegyi beszédben kinyilatkoztatott tanítására, mint alapkőre helyezkedve, a szeretet egész melegével öleli magához azokat és első sorban azokat, a kik a lelkieknek megszerzését előbbrevalónak tartják a földi javak gazdag gyönyörűségeinél. E tanon épült fel az ősegyház társadalomerkölcstani felfogása is. Az első századok keresztényei mindenüket odaadták, hogy Krisztus igazi követői lehessenek. Ez az általános buzgóság, a krisztusi szegénység gondolata csak a IV. században indúlt hanyatlásnak. Kétségtelen, hogy a hitbeli buzgóság ellanyhulásán kívül mai, gazdasági és társadalmi okai is vol-