Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Magyarország műemlékei. IV. köt. Szerk. br. Forster Gyula. Ism. x. 164

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 170 <lonított síremléken a farkasos czímer sem maradt ment hasonló művelettől. Tárgyilagosan mérlegelve a körülményeket, az átfaragás nem igen döntheti el a kérdést, mert ma már alig lehet megállapítani, hogy milyen volt a fedőlap átfaragása előtt. Archaeologusaink az átfaragási elméletet azonfelül azért sem fogják elfogadni, mert ennek semmiféle logikai szüksége nem merülhetett fel ; a nélkül pedig sem régi mestereink, sem munkaadóik nem vállalkoztak ilyen feladatokra. Mindent összegezve, Hunyadi Jánosnak Morzsinai Erzsébettől való származását ma is csak hagyománynak, mondának tarthatjuk, a minek ellenkezőjét illustris szerzőnk sem vitatja. Varjú megállapítása viszont a Szapolyai-czímer alapján csak akkor lesz történeti valóság, ha -erre vonatkozólag újabb adatok merülnek fel. Varjú feltevésében azonban legalább is oly mértékben hihetünk, mint régibb íróink a Morzsinai-hagyományban. Hogy azonban ez utóbbihoz a vajdahunyadi falképeknek semmi közük sincs, az több mint valószínű. Möller képmeghatározása alig állja meg a kritikát. A falképek szerelmes párt ábrázolnak, egymással szemben, háromféle helyzetben. Az első képen a nő kezében országalma van, a férfi alakja elmosódott ; a másodikon a férfi gyűrűt mutat fel, a nő elhárítóan int, a harmadikon a nő karikára fűzött két gyűrűt tart, a férfi lemondóan legyint kezével ; a negyedik képen egy férfi vadkanra vadászik, oldalt ablakszerű fülkében országalmát tartó gyermekifjú mutat a vadászra. Mindezt már Rómer megállapította, a négy kép valószínűleg Tristan és Isolde történetének mintájára készült vitézi szép históriából ábrázol négy jelenetet. Möller szerint a szerelmes pár falképeinken Zsigmond királyt és Morzsinai Erzsébetet örökíti meg. A negyedik képen a gyermekifjú Hunyadi Jánost, a felnőtt vadász meg Mátyás királyt ábrázolja, a mi már mint filius ante patrem is képtelenség. Azonfelül, ha logikusan gondolkozunk, lehetetlenségnek kell tartanunk, hogy Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet, a kinek idejében a falképek készültek, bármi oknál fogva indíttatva •érezte volna magát arra, hogy ura esetleges törvénytelen származását monumentális falfestményeken örökíttesse meg. Más erkölcsök voltak nálunk akkoriban, mint Itáliában, a hol az apró fejedelemségekben zsarnokok uralkodtak, a kiknek akarata mindenre kapható zsoldosseregtől támogatva törvény volt s a kik így törvénytelen sarjaik részére is kierőszakolták a legitimitást, a mit Magyarországon Mátyás királynak Corvin János számára nem sikerült kivívnia. —x.