Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

AZ ELLENREFORMÁCZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NADORRÁ VALASZTASA. 137 kosok, mert igy szorosabban lehet őket s általuk Erdélyt, a magyar koronához fűzni. Mindazonáltal a nuntiusnak adott ígérete szerint elfogadta a királyi megoldást. A rendi végzés hát Bocslcay adományait semmiseknek nyílvánítá, az inscriptiókat pedig csak addig hagyta a bírlalók kezében, míg a javak jövedelméből a kölcsön adott összegek meg nem térülnek. Melfi püspökének ez eleintén nem tetszett, ő az inscriptiók semmissé nyilvánítását is óhajtá. De fölvilágosították, hogy mind e zálogbaírásokért a birtokok terjedelméhez képest csak csekély összegek lőnek annak idején befizetve, a melyek e birtokok jövedelméből 1605 és 1606 óta már kamatostul megtérülhettek. Es így jó lélekkel jegyezte föl a lábra állított kath. egyház emez első nagy győzelmét,1 melyet nyomon követett egy másik : az egri káptalan székhelyéről szóló végzés. A rendek ugyanis az első, nagyon heves kirohanások után, a melyek az egri káptalan országgyűlési szavazat jogát is vissza akarták vetni, a végzésben kellemes föladatnak nevezték, ha tehetségükben állna, teljesen helyreállítani a káptalant, a mely ellen még 3 évvel azelőtt átalános országos harag nyílzápora zúdult. S kérték a királyt, hogy addig is míg jobb világ lesz és az egri káptalan tizedeit nem kell a végházak kiadásai födözésére fordítani, jelöljön ki neki Nagyszombatban residentiát s gondoskodjék az úgyis kevés számú káptalani tagok eltartásáról.2 A királyi előterjesztések harmadik egyházpolitikai pontja a forradalom alatt s a birtokvesztések miatt szünetelő vagy megszűnt konventek helyreállítását kívánta. Ez törvénynyé is lőn. S ha a rendek ezzel kapcsolatban a túróczi konventnek is, mint hiteles helynek, helyreállítását nem követelik vala : a nuntius a konventügy megoldásában is fényes győzelmet láthatott volna. A csöpp üröm az öröm poharában az volt, hogy ha a túróczi konvent úgy állíttatik vissza, a mint a rendek kívánják, a jezsuiták nem fogják élvezhetni a túróczi konvent javait, mert őket hiteleshelyi requisitoroknak aligha fogná elismerni az ország.3 г«; г« ГЧ I - • • 1 Mindezekről a nuntius jelent. 1609 decz. 11. és decz. 25. (Nunz. di Germ. 114. A.). Aztán a rendi végzések hivat, példánya (azokkal a Khrenperg kezével írott, a m. kir. tanács és a concertáló bizottság megegyezésén alapuló változtatásokkal, törlésekkel és betoldásokkal, a melyek szerint lőnek aztán az országgyűlési végzésekből az 1609-iki törvényezikkek). Kpü. F. 15435. És az 1609. II., IV és V t.-czikkek. 2 A rendi végzések (1. a föntebbi jegyzetet) ezt persze elhatározták ; de a concertatiókor az elhatározásból kérés lett. 3 1609. 49- és 50. t.-czikk.