Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Múzeumi és Könyvtári Értesítő - 99
TÖRTÉNETI IRODALOM. 99 lókkal. Ezeket jellemzi egymásután, majd áttér az angol és német Imperialismus szembekerülésével beállott helyzetre, mely kikerülhetetlenül a kifejezetten imperialista jellegű háborúhoz vezetett. — Hadzsega Gyula ír >>A kath. keleti missiók« czímen érdekes czikket a keleti missiókról. Sorra veszi Egyiptom, Abessinia, Arábia, Palesztina, Sziria, Kis-Ázsia és Konstantinápoly, Örményország, Mesopotamia és Perzsia, végül Malabar katholikus missióit, mindenütt vázolva az illető egyházak történeti múltját és jelen állását, érdekesen világítva meg az egyetemes egyháztörténet ez elhanyagolt területét. — Fieber Henrik folytatja és fejezi be »Az üvegfestészet« cz. dolgozatát. — A könyvismertetések során Giesswein Sándor, Concha Győző : Eötvös és Montalembert barátsága ; Lukcsics József, Veress Endre : Báthory István udvari számadáskönyveinek magyar adalékai (Fontes Rerum Hungaricorum, tom. III.) ; Altorf ai Sándor, Csekey István : A magyar trónöröklési fog ; Balanyi György, Van Den Borne : Die Franziskus-Forschung in ihrer Entwicklung dargestellt ; A. L., Balanyi György: Világpolitika cz. munkákról számolnak be. Deczember. Giesswein Sándor »Új idők küszöbén« czím alatt ír magasan szárnyaló czikket. — Woodrow Wilsonnak, az Egyesült-Államok elnökének >>Az Egyesült-Államok elnöke« czímü alkotmányjogi dolgozatát Schiff Péter fordításában. — A könyvismertetések kőzött Szám Frigyes ismerteti Tarczai Györgynek >>A nagy rendalapítók« czímű népszerűen írt, de értékes munkáját. Magyar Nyelvőr. 1918. 7.—8. fiiz. Nagy Lajos a piaristák és a ciszterciták nevét magyarázza. Magyar Paedagógia. Okt.—Nov. Batta István : Matematika és történettanítás a középiskolában. A mathematica és történettanítás concentratiós menetének rajzolata. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. XII. évf. (1918) 2. füzet. — Gulyás Pál : A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa 1914—1917. évi működése. Úgy tervezték, hogy a háború alatt nem adnak ki jelentést. De a háború kissé nagyon is elnyúlt, tehát négy évről adnak most összefoglaló jelentést. A háború kitörésekor a Tanács is az >>inter arma silent Musae« gondolatának hódolt s mint többi culturalis intézményeink, ő is lemondott javadalmáról a háborús czélok javára. Nemsokára azonban itt is rájöttek, hogy a háború még fokozottabb kötelességeket ró a könyvtárakra. Elébb a kórházakban ápolt katonák, majd a rokkant-iskolákban lévőknek jó olvasmányokkal való ellátása mutatkozott szükségesnek ; nemsokára — a téli háború —felszínre vetette a frontok igényeit is, a minthogy megszólaltak a hadifogságba jutott véreink is. A betegek és üdülök igényeit nagy részben kielégítette a nagyközönség gondoskodása ; a hadifoglyok erdekében nem sokat lehetett tenni. Annál több jutott a frontokon küzdőknek : 1915. VII. i-től 1917. VI. 30-ig 61.000 korona költséget fordított a Tanács ezeknek könyvekkel való ellátására. Eredeti czéljaira csak az 1915/16. költségvetési év első felében vette igénybe a Tanács javadalmának mintegy a felét : 37.000 koronát. Ebből 31 intézet kapott 50—2000 koronás tételekben 15 350 korona segélyt, míg a, többit központilag végzett beszerzésekre, illetőleg könyvtárkezelők jutalmazására fordították (3000 kor.). A II. félévtől kezdve már egész javadalmát (142.000 koronát) igénybe vette a Tanács s a következőképen hasznalta fel : 48, ill. 54, ill. 47 intézetet segélyeztek 100—2500 koronás tételekkel, 3000—3000 koronát fordítottak (25—360 koronás tételekben) könyvtárkezelők jutalmazására, a többit központi úton való beszerzésekre fordították. Ezek közt említendők a katonák ré-5*
