Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum és Régiségtárából 95

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. adatait : szól Albert haláláról és Erzsébetnek közvetlenül az eset után meginduló tárgyalásairól, Frigyesnek előbb tartózkodó szerepéről, alkudozásairól Ulászlóval és Hunyadival, László kiszabadításáról, bátyjával való ellentétjeiről az 1457 nov. 2-iki egyezségig. — 'Cholnoky Jenő : A földrajzi gondolat története. Teleki Pál könyvét (1917. Kilián) tekinti át és reflectál a könyv kapcsán felvetődött megjegyzésekre (Fitos, Dékány). November. György Endre : Gr. Széchenyi István közlekedési politikája. Alapgondolatát három idézettel világítja meg (Waldsteinhez írt leveléből : 1830 juli. 17, — Hitelbői, — Javaslaté.ból) ; azután sorra veszi közlekedési munkálkodásait : a Lánczhíd, a Széchenyi-út (kiemeli itt az állami és helyi érdekeltségű utak különbségét), az Al-Duna- és Tisza-szabályozás, a vasútpolitika gondolatait és azzal próbál mértéket állítani, hogy a máig meglevő eredményeket is figyelembe veszi. — Réz Mihály : Az állam fekvése és területe, határai és relatioi. A földrajzi és politikai fekvés befolyásának jelentőségére mutat reá az államok alakulásában és a szomszédos államokkal való viszonya kifejlődésében. — Schiff Péter : Az elnöki hatalom fejlődésé az északamerikai Egyesült-Államokban. Az egyesülés gondolatát Franklin vetette föl ; az ő tervezetében az elnököt az angol király nevezi ki. joga is inkább ellenőrző (veto). Az Unió alkotmánya az elnökválasztást már az egyes államok electoraira bízza ; az elnök teljes jogú államfő, de a senatusnak felel. Mivel azonban az alkotmány szűkszavú, az elnöki hatáskör a személytől függött : csak néha emelkedett a congressus fölé (különösen a háborúk idején szükséges egységes közvélemény ereje révén). — Waldapfel János : A magyarországi evangelikus nevelés múltja. Szelényi könyvének ismertetése. Kár, hogy Szelényi iskolanemek szerint különíti el az anyagot, hogy a tanterveknek csak a vázát látjuk, hogy az evangelikus iskolák sajátos szellemét nem látjuk. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárából. 1918. (IX.) évf. I—2. füzet. — Buday Árpád : Régészeti kutatás Albániában. Számadás arról a két hónapos kutató útról, melyet 1917-ben, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából tett a Balkánnak csapataink által megszállott területe egy részén. Czélja és feladata az ős- és ókori emlékek számbavétele volt. A jelentés fejezetekre tagozódik. Az elsőben, melyet a Metochia vagy Metója régészeti emlékeinek szentel, Ipek mellett egy késő római vagy kora-byzantinus tábor (?) maradványait, római temetkezést és ezzel kapcsolatos feliratos síremlékeket ismertet. Azután Vrela és Studenica községekből közöl római feliratos emléket és mutat be egy középkori építészeti töredéket. Közben polemizál Evans angol szakemberrel, a ki e helyek közelében római municipiumot tételez fel. Crkolez községben kora keresztyén temetkezésül használt barlangot és egy római sírkőtöredéket ír le. Zlokuőan és Budisalce községekben római feliratos és domborúműves síremlékeket talált, míg Klina vagy Glina község tekintetében tévesnek bizonyult az a feltevés, a mi a szakirodalomban szerepel, hogy ott római feliratos emlékek volnának. A második fejezet arról az útnyomozásról szól, melyet a »Hasi« kerületben végzett. Eredménye, hogy sikerült megállapítania annak a római útnak egy eddig nem ismert szakaszát, mely Lissumtól (ma Alesio) kiindulva Naissusnál (ma Nis) érte el a Duna mellől Byzantiumig vezető utat. Az útnyomozás során őskori tumulus-temetkezésre akadt Kruma közelében és egy mesterséges sánezot (valószínűleg szintén őskori temetkezés kerítésének részét talált) Car (Kjar) mellett. A har-