Századok – 1918
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Esztendő - 542
542 történeti irodalom. 542' s a XVIII. század végéig állandóan tartanak. Bennük kezdetben tisztán a világi elem szerepel, papi temetkezés csak a XVIII. sz. óta van, a mi megfelel a gyulafehérvári püspökség újjászervezése korának. A leletek csaknem három évszázad viseleti és iparművészeti sajátságaira vetnek világot. Szerző minden darabbal különkülön foglalkozik. Megállapítja minden egyes darabról annak eredeti alakját, szerkezetét és eredetét, valamint azt, hogy pl. a kard alakjánál, a sarkantyú díszítésénél, a szövetdarab mustrájában minő iparművészeti hagyományok érvényesülnek ? Előadását 101 kép szemlélteti. — Sándor Imre : A Szeörös-család polgári és nemesi czímere czímen egy nevezetes kolozsvári polgárcsaládra vonatkozó ismertetést közöl. A család II. Rákóczy Györgytől nemességet kapott 1647 április 15-én. Az armalis czímere azonban rendkívül nagy hasonlóságot mutat két régebb idő óta ismert kolozsvári czímeres kövön látható czímerrel, melyek egyikén 1643. évszám van. Ennek a jelenségnek magyarázatát keresve megállapítja, hogy a Szeőrös alias Rau (Raw, Ravius, Radvius, Rav) család a maga polgári czímerét vette át nemesi czímerül, a mi bármily logikus, nem épen gyakori eset. Közben a családra s a házjelvényekre, paraszt-és polgári czímerekre vonatkozó adatokat tárgyal. — Lattyák Sándor : Limesnyomok a »Görgényi hegyeké-ben. A daciai keleti limesmaradványokra vonatkozó adatokat közöl, melyek értékét emeli, hogy még az oláh betörés előtti időből származnak s nagyon könnyen lehetséges, hogy az épen ezen a területen lefolyt heves harczok alatt az emlékek is megsemmisültek vagy legalább is megrongálódtak. — Az Irodalom rovatban Kelemen Lajos : Az ádámosi mennyezetfestmény és szentélyszék és »Az ádámosi szentélyszékek* czímeken helyesbítéseket ad Varjú Elemérnek a »Közlemények a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából« czímű folyóiratban (I. (1916.) 23—29. lap) közölt ismertetéséhez. Mint a ki eredeti helyén látta a mennyezetfestményeket, megállapítja azok eredeti elhelyezését, mely sokban eltér a mostanitól ; az ott közölt czímerről megállapítja, hogy az nem Szeben város, hanem a lekcsei Sulyok-család czímere, rámutat az ú. n. Epitaphium Francisci Davidis irodalomtörténeti jelentőségére és végül a szentélyszékek eredeti elhelyezéséről, alakjáról és használóiról szól. — Beresztelki : Közlemények a Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárából czímen ismerteti a folyóirat első füzetét. — b. á. : Vásárhelyi József-x6\ ír nekrológot. Dunántúli Protestáns Lap. 1918. évf. 19—28. szám. Kiss Zoltán : Dunántúli ref. egyházaink történeti évszámai 1712-ig. Annak a nagy czélnak érdekéből is, hogy ennek az egyházkerületnek története mennél alaposabban legyen elkészíthető, szerző egybeállítja e kerület akkori egyházmegyéinek területén belül az egyes egyházakra vonatkozó nevezetesebb évszámokat. Egyetemes Philologiai Közlöny. V—VI—VII. Finály Gábor: Ferrero, Róma nagysága és hanyatlása Lcndvai István fordítását méltó és jó tolmácsolásnak tartja. — Weber Arthur : Császár Elemér, Shakespeare és a magyar költészet. Nagyon érdekes kiegészítő szempontot ajánl Császár munkájához, melyeket az teljesen elhanyagolt : a történelmit és formait — Hellebrant Árpád : A magyar philologiai irodalom 1917-ben. Esztendő. 1918. szeptember, október. Kossuth Lajos kiadatlan levelei egy fiatal leányhoz. Jaulusz Ilona közli Kossuth eredeti leveleit, melyeket Z . . . József Turinba került magyar ember leányához.
