Századok – 1918
Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56
70 MADZSAR IMRE. latbavetéséből sejthetjük. Az is lehetséges, hogy az ügj7 gyel járó nehézségek és huzavona miatt súrlódás is támadt a kincstárnok és lobbanékony természetű, türelmetlenségre hajló ura között. Ugyanezen ügy további következménye gyanánt két évvel később, mint láttuk, összetűzés támad a király és egy másik Ernuszt között, mely alkalommal a királytól kapott adománybirtokok körül fcrog a kérdés és az erélyes uralkodó egyházi jövedelmeinek elvonásával igyekszik az akadékoskodó főpapot megpuhítani. E két, egyformán ? boroszlói ostrommal összefüggő s a király és egy-egy Ernuszt között lejátszódó, de a valóságban muló jelentőségű összeütközés emléke lappang talán homályosan és elferdülve azon történet mögött, melyet nyilván nem maga Eschenloer talált ki, csupán э botrányokban és a hatalmasok bukásában mindig gyönyörködő népképzelet híresztelése nyomán följegyzett.1 Egyébként a multum probat hibája nélkül talán még egy másik személycserére is gondolhatunk. Azt sem tartom lehetetlennek, hogy Eschenloer, úgy mint később Liszti, Ernuszt János személyét a laki Thúz Jánoséval zavarta össze, a kinek keresztneve, részben méltóságai (kincstárnokság, sziavon bánság) s talán birtokai és származása is 2 egyeznek az Ernusztéval, kinek, ha nem is Nürnberggel, de Velenczével tényleg fontos összeköttetései voltak3 s a kinek élettörténete az Ernusztét több ponton keresztezi. Alighanem ő egyengette ennek útját az udvarhoz, hol ebben az időben udvarmesteri állást viselt. 4 Közösen fognak ugyanis ezidőtájt egy fontos vállalkozásba, azoknak a beszterczebányai nevezetes Jung-féle bányabirtokoknak megvételébe, melyek később — miután Thúz János és egy har-1 Érdekes Eschenloer idézett helyét összevetni azokkal a megjegyzésekkel, melyeket Tubero (i. h. 174—5.) Ernuszt Zsigmond halálához fűz. A két excursio hasonlósága világot vet az ilyen híresztelések közös lélektanára. 2 Zsidó eredetűnek mondják Lisztin és Kohn Sámuelen kívül Kukuljevics és Jambrecsák (Margalits, Horvát tört. repertórium. 1900. I. 32., II. 583.). Evvel szemben 1. Karácsonyi, Magyar nemzetségek. I. 275., Nagy Iván i. m. XI. 210 és Csánki, Magyarorsz. tört. földrajza. II. 699. * Akad. tört. másolatok. I. k. 157, 713, 716, 756. sz. Ezen összeköttetés teljes földerítése alighanem érdekes világot vetne Mátyásnak uralkodása vége felé tervezett, Velencze érdekeit keresztező adriai politikájára. 4 Wenzel i. m. 163. Csánki, Századok, 1883. 535. nem említi őt Mátyás udvarmesterei között. : siJJ ]
