Századok – 1918

Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56

64 MADZSAR IMRE. kauft uf Wiederkauf, ieglichen Ducaten umb vir und zwanzig ; dessgleichen hatte er zu Nürnberg auch tausend Hungersche Gulden iärlich Zins kauft ; diss liss er seinem Weibe und seinen Kindern. Sonst was er in Hungern hatte, das war ime gar genommen. Er starbe im Gefengniss ; vile sagten, er were erwürget worden. Er hatte gar treffliche Diner und vil, die worden auch geschatzet, gaben dem Könige bei fünfzig tausend Gulden. Ein unstetes, unsicheres Wesen bei Königen und Fürsten, schier reichen sie, schier verderben sie ire Diner.«1 A bölcselkedésre hajló városjegyző bizonyára igazat mond a maga koráról az utóbbi reflexióban, a mi azonban magát a concret történetet illeti, jogosan kérdhetjük, mint fér ez össze azokkal a hivatalos adatokkal, melyeket a fentiekben Ernuszt Jánosról idéztünk ? A Hunyadiak korának történetírói, mint Teleki József, Fraknói Vilmos, Csánki Dezső, valamint Kohn Sámuel is lényegében véve hitelesnek fogadták el Eschenloernek a maga számszerűen részletes adataival jólértesültnek látszó és a személyi, családi körülményekben általában eléggé tájékozott előadását.2

A ki a renaissance közéleti erkölcseit és az utolsó kincstárnokaink történetéhez fűződő botrányokat ismeri, nem is fogja azt korszerűtlennek találni. Eleinte magam is arra hajlottam, hogy e történet talán nem mindenben pontos, de a fődologban nem lesz alaptalan. A behatóbb vizsgálat, főleg az Ernuszt János életéről fennmaradt adatokkal való egybevetés ennek lehetőségét mind szűkebbre szorította. Kezdjük azon, hogy a boroszlói ostrom idején tudtommal semmiféle belső nyugtalanságról nincsen adatunk. Pár éve játszódott le a Mátyás uralmára oly veszedelmes Vitéz János-féle összeesküvés, melynek végkimenetele azonban nem reá, hanem a részes egyházi és világi urak hatalmára mért végleges vagy ideiglenes csapást. Ernuszt János nem tartozott ezek közé, sőt minden jel arra mutat, hogy hűsége épen ezekben a válságos években állotta meg a próbát. Ha Csáktornya, Sztridó, Szentgyörgy vár s általában azok a drávavidéki uradalmak, melyeket a század hetvenes éveitől egészen 1540-ig, az Ernuszt-család kihaltáig, 1 I. m. II. 315. 2 Teleki, IV. 416., Fraknói, Századok, 1898. in., Csánki, Mátyás udvara 30., Kohn S. i. m. 229. Csánki azonban (s utána Kohn S.) 1475-re teszi az esetet és túlzottnak tartja az összeget. Ugyanő Eschenloer számadatainak megbízhatatlanságáról Hadtört. Közi. 1888. 355.