Századok – 1918
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Deutsche Literaturzeitung 541 - Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából 541
történeti irodalom. 541' állomásozó magyar katonasághoz pedig kiáltványban fordul. Klapka egy Ausztria ellen irányuló, közös lengyel-magyar-olasz action dolgozott. Lengyel barát volt Andrássy Gyula politikája is. Első határozott megnyilatkozása ennek az 1866-iki felirati vitán hangzik el, de Andrássy beavatkozásának köszönhető az 1869. évi intézkedés a lengyel nyelvre vonatkozólag Galicziában. Külügyminiszteri működésében Bismarck és az orosz-barátság feszélyezték : de rajta volt, hogy az egyetlen nem pánszláv érzésű szláv nép a csehek karjaiba ne kergettessék. Az orosz-török háború idején is Lengyelország megszállását ajánlotta. Azóta — egy időre — a lengyel-kérdés vesztett nemzetközi jelentőségéből. — Balanyi György : XIII. Leó pápa és a római kérdés. Az ismertetés folytatása. — Tolstoj : Az ifjú czár. II. Miklós trónralépte kapcsán a czári belpolitika megjelenítése. — Magyary Géza : B. Wlassics Gyula egy új tanulmánya. A hatásköri bíróság történetének áttekintése. — Gálos Rezső : Magyar ifjak olasz iskolázása. A Fontes Rerum Hungaricarum ismertetése. Deutsche Literaturzeitung. Az 1918. (XXXIX.) évfolyam 33-» 34-. 35-. 36. számaiban (augusztus 18. — szeptember 14.) Kari Kadlec, a prágai cseh egyetem tanára ír folytatólagos czikket »Eine neue Theorie über die Abkunft der Rumänen« czímmel. Bevezetésképen vázolja a román kérdés fejlődését. A XVIII. századig áltasában a continuitás elmélete az uralkodó, a mely szerint a románok a Dáczia provincia feladása után az erdélyi hegyekben visszamaradt római telepesek utódai, tehát Erdély és a mai Románia őslakói. Ennek az elméletnek a tarthatatlanságát először Subiernek 1781-ben megjelent könyve mutatta ki, a mely először veti fel az azóta mind elterjedtebb immigratio-elméletet, a mely tagadja a continuitást s azt állítja, hogy a románság csak évszázadokkal Dáczia megdőlése után költözött mai lakóhelyeire, s egy latinul beszélő nomád pásztortörzs s különböző szláv elemek keveredéséből keletkezett. A continuitás-elmélet legfőbb képviselői Jung, Pió és Xenopol, míg az immigratiós elméleté Roesler, Tomaschek, Jireöek, Gooss, Réthy és Karácsonyi. A continuitás-elmélet tényleg nem tarthatná magát, ha az immigratiós elmélet egységes volna, ha képviselői meg tudnák állapítani, hol és mikor ment végbe a román faj és nyelv kialakulása, s milyen időben kezdődik és megy végbe a románoknak a Dunán való átkelése. De ez elmélet képviselői épen e főlcérdésekben eltérnek egymástól. Most a már meglevő elméletek számát növeli J. Peisker gráczi gazdaságtörténetíró »Die Abkunft der Rumänen« czímű rövid értekezésében. Az új elmélet, a mily eredeti, oly merész és alaptalan. Röviden azt állítja, hogy a románok egy török-tatár nomád lovasnépnek latinnyelvű törzsekkel történt összevegyüléséből keletkezett, a mi mellett persze bizonyos szláv hatásokat szintén elismer. E keveredés helyéül a mai Szerbia területét s attól nyugatra terülő vidéket jelöli meg. Ennek az új elméletnek tarthatatlanságát mutatja ki a czikkíró röviden, de igen ügyesen s egyúttal rámutat az új elmélet azon elemeire, melyeknek a későbbi kutatás hasznát veheti. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárából. VIII. (1917.) i—2. füzet. — Pósta Béla : A gyulafehérvári székesegyház sírleletei. A gyulafehérvári székesegyház restaurálása alkalmával 33 temetkezés maradványai kerültek napfényre. Ezek feltárásánál az Erd. Nemz. Múzeum régiségtárának kiküldöttjei működtek közre s a leletek, a mennyiben vissza nem temették őket, ugyanoda kerültek. A temetkezések a XVI. sz. elejével kezdődnek
