Századok – 1918
Történeti irodalom - Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Ism. Szkunzevits Kornél 510
TÖRTÉNETI IRODALOM. 511 sorairól : Povésti vremennych lét-nek, vagy rövidebben povesti-nek neveztetik. 53 kéziratban maradt meg, ezek közt a legrégibb másolójáról, Laurentius szerzetesről nevezett hártyakézirat 1377-ből s egy másik a XIV. század végéről v. a XV. század elejéről ú. n. Hypatios- v. Ipatius-codex, mely a Volga-menti Kostroma város Szt. Hypatios kolostorától vette nevét, a hol találták. (Jelenleg mind a két kézirat a pétervári nyilvános könyvtár tulajdona.) Vannak még közép (XV. század vége) és új szövegei (XVI. század második fele) az ú. n. patriarchai v. Nikonféle szövegek. Ez azért őskrónikája az oroszoknak, mert forrásai között más, régebbi orosz krónika nem szerepel, csak rövid kolostori följegyzések, egyébként nem egységes mű, hanem különféle forrásokból eredő tudósítások összefoglalása. Szövege latin, német és franczia fordításban is megjelent. Történészeink eddigelé ezekre voltak utalva. Kiemelkedőbb magyar vonatkozású részletei a magyarok Kiev melletti vonulásáról, továbbá a magyarok görög-bolgár hadjáratairól szólnak, utolsó adata Kálmán király 1099. peremySli vereségét mondja el. A kievi évkönyv ino-től 1201-ig terjed s főleg II. Géza király 1148—1152. oroszországi hadjáratairól nyújt érdekes tudósítást. Legrégibb szövegét a Hypatios-féle kézirat őrizte meg, melyet névtelen szerző 1425 táján másolt. Ebben az évkönyvben foglalt 90 év eseményeit közel egykorú egyházi író foglalta össze, de e mellett Jzjaslav környezetében szereplő világi személy előadásából merítette adatait, ennélfogva leírásai teljesen hiteleseknek tekinthetők. A krónika szövegéből megállapítható, hogy a magyarok összesen hatszor jártak Jzjaslav segítségére : I. 1148 tavaszán, 2. 1150 januárjában, 3. 1150. októberben Géza vezérlete alatt, 4. 1151 tavaszán Volodimer vezérlete alatt, 5. 1151 június vagy júliusban Mstislav vezetésével, 6. 1152. tavaszán Géza vezérlete alatt. A helyes chronologiát a szerző állapította meg. Az orosz fejedelmek ezen háborúságának oka a kievi nagyfejedelemségért való versengés volt. Géza,, kinek neje Jzjaslav nővére volt, inkább rokoni tekintetből, semmint politikai érdekből hadakozott. Mind a mellett, mivel Jzjaszlav tényleg az ő segítségével verte ki Dolgorukij Györgyöt s űzte Suzdalba, a minek következménye volt később a székhelynek Suzdalba, majd Moszkvába való áthelyezése ; tagadhatlan tehát, hogy a nagyfejedelemség sorsának ilyen alakulásában II. Géza királynak talán akaratlanul és öntudatlanul is jelentékeny szerepe volt. A krónikából megtudjuk azt is, hogy Géza igen szerette sógorát, hogy lágy szívű, befolyásolható ember volt. A kievi krónika eddigelé más nyelvre nincs lefordítva, magyar fordítása tehát első e tekintetben.