Századok – 1918

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az 1522-ik országgyűlés és törvényczikkei 495

506 HOLUB JÓZSEF. tott le egyik fontos jogának, a külpolitika irányításába való befolyásának gyakorlásáról, mert a király távol volt ; a dolog sürgős volt, halasztásról szó sem lehetett s ezért ez a megoldás kínálkozott a legmegfelelőbbnek. Ha végigtekintünk az országgyűlés tárgyalásainak anyagán, azt látjuk, hogy újonnan élet beléptetendő fontos intézkedésekről, a nürnbergi követség dolgát kivéve, nem folyt ott szó, az összes határozatok megismétlései csak az 1521-iki országgyűlés rendelkezéseinek s óvintézkedések alkotása ezek becsületes végrehajtásának ellenőrzésére. A mi pedig a rendes országgyűlés jogkörébe vágó egyetlen intézkedést illette, annak létrejötte mindkét tényezőnek egyező akarata alapján történt, csak a hely- és időbeli egység nem volt meg a király távolléte folytán, a ki utólag adta hozzá beleegyezését és jóváhagyását. Emlékeink tehát kétségtelenül igazolják, hogy az 1522-iki Szent Lőrincz-napi gyűlés országgyűlés volt, ha nem is generalis congregatio ; particularis jellegét pedig az adta meg, hogy a király nem vett rajta részt. 1526 után az első részleges gyűlést szintén páthori István nádor hívta össze Pozsonyba ; ez azonban annyiban is valóban részleges volt, hogy csak »praecipuos quosque dominos ас nobiles, eos praesertim, qui viciniores erant, quique non essent servitiis Maiestatis Vestre longinquioribus occupati«1 hívta meg rá a nádor. Határozottan csak az 1618 : LVI.t.-cz. mondotta ki, — mint a karok és rendek kérését — hogy a király távollétében, ha az ország szüksége úgy kívánná, a nádor is szabadon országgyűlést rendelhessen és az országlakókkal az ország bátorságos megmaradásáról tanácskozhassék. Minthogy pedig nem volt kizárva, hogy még a király "visszatérte előtt szükség lesz újabb gyors intézkedésekre, a nádor kötelességévé tették, hogy ily esetben újabb gyűlést hívjon össze, hogy ott a rendek gondoskodjanak a katonaság eltartására és az ország megvédésére szolgáló eszközökről. Azt hiszszük azonban, hogy ezt az esetleg összehívandó gyűlést nem olyan természetűnek gondolták, mint az augusztusit, s azért is használták megjelölésére a oconventicula« kifejezést. Ennek tisztán megbeszélés jellege lett volna, a melynek határozatai azon nyugodtak volna, hogy a résztvevők kötelezőknek ismerik el azoknak végrehajtását, teljesítését. Erre azonban nem került sor, bár Márton-napjára nem tilt össze az országgyűlés ; a birodalmi gyűlés ugyanis későn 1 Magyar Országgyűlési Emlékek I. k. 271. 1.