Századok – 1918
Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a Hunyadiak korában 22
44 REISZIG EDE. A törökökkel és a velenczeiekkel folytatott harczai közepette azonban számos hatalmaskodást követett el. Még 1459-ben Szlavóniát pusztította, s elfoglalta Kemlek várát, majd Kozara, Verbasz, Stenichnjak ellen fordult. 1460-ban Grebeni Vitovecz János bán kénytelen volt ellene Zágráb vármegyét fegyverbe szólítani, hogy megvédjék a zágrábi káptalan birtokait pusztításai ellenében.1 II. Pius pápának Rómában 1461. évi febr. hó 11-én kelt oklevele Székely Tamás újabb hatalmaskodásairól számol be. Az oklevél szerint a vránai perjel a pécsi káptalannak több, a Dráva jobb partján fekvő helységekben szedetni szokott tizedeit lefoglalta. A káptalan panaszára a pápa a peres feleket választott bíróság elé utasította.2 Hatalmaskodásai közepette nem feledkezett meg híveiről sem, a kiket bőkezűen jutalmazott a lovagrend birtokaiból. 1460. évi jún. hó 28-án Guthi János a székesfehérvári János-lovagok főnöke (praeceptora) lovagtársával, Kelemennel megjelenvén a szekszáidi convent előtt, a rendház nevében tiltakozott az ellen, hogy Szentgyörgyi Székely Tamás Arcsa és Fir birtokokat Ökördi Balak Jánosnak, Egyed fiának elidegenítse. 1461. évi márcz. hó 23-án Guthi János székesfehérvári praeceptor a budai káptalan előtt tiltakozik az ellen, hogy Gerenás birtokrészt a vránai perjel Berseni Porkolás (vagy Porkoláb) Ferencznek átengedte.3 1461. évi máj. hó 8-án Székely Tamás, mint dubiczai örökös főispán, a dubiczai pálosok és az ottani polgárok között egyezséget létesít.4 Ugyanekkor a pálosokat, a kiknek a törökök sok kárt okoztak, bőkezű adományokban részesíti. Ezek az utolsó adatok Szentgyörgyi Székely Tamásról, a kiről 1461 után nem emlékeznek meg az oklevelek.5 1 Kerchelich : Notitiae praelim. 285. a Jos. Koller : História Episcopatus Quinqueecclesiarum IV. 77—80 lap. 3 Kaprinai István : Hungaria Diplomatica Temporibus Mathiae de Hunyad. 1771. évi kiadás. II. 434. és 478. Arcsa (Aracsa) Tamási vidékén, Fir Arcsa vidékén, mind a kettő Tolnában. Gerenás ma Gerenyás-puszta Gyönk mellett Tolna vármegyében. Dr. Csánki Dezső : Magyarország Tört. Földrajza. III. 414, 425, 426. 4 Dr. Thallóczy Lajos és Horváth Sándor : Alsó-Szlavóniai Okmánytár 190. 1. 5 Téved tehát Fraknói Vilmos (Millenn. Tört. IV. kötet 211. lap), midőn Jajcza 1464. évi hősi védőjét: Székely Jánost vránai perjelnek nevezi, mert Mátyás király Jajczának 1463-ban történt
