Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

AZ ÁRPÁDOK ÉS ANJOUK CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSE. 48ç? a másik ugyanezen év szeptember hó 15-én kelt, mindkettő Melfiben.1 Az első szerkesztés tehát akkor kelt, midőn a második magyar követség, János prépost és Zadrai Mihály még nem érkezett meg Melfibe, hisz láttuk, Károly szep­tember 9-én utasítja a barii justitiariust és helyettesét és a barlettai kikötőparancsnokot, hogy azokat minden szük­ségessel ellátva azonnal küldjék hozzá Melfibe.2 Ennek tulajdonítható, hogy e szerint a szerkesztés szerint a Velen­czébe küldendő követség tagjai : Bernát monte-cassinoi apát, Clary János, a királyi csapatok marsallja,3 Amiel d'Agoult, Érard d'Aunay, Villehardouin Vilmosnak Károly­nál hagyott megbízottja, Péter johannita testvér, és de Brule Péter4 mester. A mint látjuk, a Magyarországba küldött követség mindhárom tagja szerepel közöttük. Mikor azután a második magyar követség megjött, az általa hozott hírek — talán V. István szövetség-feltételei — szükségessé tették, hogy a szövetség és házasságok formális megkötésére külön követség menjen Magyarországba, e követeket a Velenczébe szánt követség tagjaiból válogatták ki, másokkal pótolva őket ott. A második szerkesztés szerint ugyanis a velenczei követség tagjai Clary János, Erard d'Aunay, de Brule Bernát és egy János nevü clericus. A két (magyar és velenczei) követ­ségnek egyaránt tagja de Brule Bernát mester. Ezt magya­rázhatjuk akár úgy, hogy a Magyarországba induló követség érintette útjában Velenczét •— a mi nem nagyon valószínű — vagy hogy Bernát mester kimaradt a magyar követségből. A szövetséglevél első szerkesztése, mely rövidebb a másodiknál, tudtul adja mindenkinek, hogy Károly a római egyház és az egész keresztény hit tisztességére segélyt szán­dékozik nyújtani Balduin császárnak, Tiepolo dogénak és Velenczének, továbbá minden más igazhitűnek, hogy vissza­zserezhessék mindazon jogokat, melyeket a konstantinápolyi császárságban bírtak, hogy ez által a katholikus egyház le­gyen ott uralkodó. Ezért elküldi fent említett követeit, hogy kössenek szövetséget a dogéval, illetve a köztársasággal, hogy mindez biztosabban megtörténhessék. A szövetség szerint a velenczeiek tartoznak megsegíteni Balduint és a többi érdekelteket jogaik visszaszerzésében, s ugyanerre a czélra kötelezi magát Károly Velencze megsegítésére. Köl-1 Kiadva mindkettő Del Giudice i. m. I. köt. 300 és 301. 11. 2 Acta Extera I. k. 4. 1. 3 V. ö. Durrieu i. m. II. k. 306. 1. 1 Kétségkívül tévedés Bernát helyett. Ez szerepel a szept. 15-iki szerkesztésben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom