Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

AZ ÁRPÁDOK ÉS ANJOUK CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSE. 48ç? az előnyöket sem adta meg a köztársaságnak, melyeket 1265-ben kínált, Velencze pedig nem mondott le a birodalom ellenségeinek támogatásáról, a mint az Negropontere és az Archipelagusra nézve külön ki is van emelve a szerződésben.1

Nem volt végleges sem ; csak öt évre köttetett, így hát inkább fegyverszünetnek nevezhetnők. Nyilván mindkét szerződő fél arra várt, szükségessé teszik-e a jövendő politikai alakulások, hogy reményei egy jelentős részének feláldozásával véglegesítse e nyomorúságos compromissumot, vagy pedig hoz-e helyette valami kedvezőbb combinatiót ? Anjou Károly a maga részéről úgy látszik uralma kezdetétől fogva számításba vette a két hatalom érdekeinek ellentétes voltát s ismételten kísérletet tett, hogy a köztársaságot megnyerje magának, legalább annyiban, hogy az tervei kivitele elé akadályokat ne gördítsen. A város a guelf-ghibellin küzdelmekbe még sokkal kevésbbé volt bebonyolódva, mint Genua ; azt mondhatjuk, ezek a viszályok jóformán egyáltalán nem gyakoroltak befolyást politikájára. Károlynak tehát itt ghibellin ellenszenvtől tartania nem kell. Ajánlhatta a Károlylyal való szövetséget, vagy legalább a barátságos viszony fenntartását az, hogy az ő támogatása nélkül alig kísérelhető meg komolyan a latin császárság visszaállítása, a mihez pedig Velenczének oly elsőrendű érdekei fűződtek. Mikor azonban Károly 1267 legelején rátette a kezét Helena hozományára, a melyhez tartozott Durrazo is, Velencze egykori birtoka, e tényében a köztársaság alig láthatott egyebet, mint balkáni és adriai érdekeinek komoly veszélyeztetését. Csak növelhette a bizalmatlanságot a viterboi szerződés, a melyről a köztársaság kétségtelenül még létrejöttekor pontos tudomást szerzett. Ez ugyan egyrészről alapos reményeket támaszthatott arra vonatkozólag, hogy a latin császárság Károly segedelmével helyre fog állani, másrészt azonban Velencze hatalmi állását a Keleten, sőt az Adria vidékén is — mint fentebb láttuk — komolyan fenyegette. Egy pillanatra úgy látszott, hogy a köztársaság ügyes és ravasz megoldást talál ebben a kényes dilemmában. Mikor ugyanis IX. Lajos, kereszteshadjáratra készülve, hajókat akar bérelni Velenczében, a város követei oly feltételeket állítanak fel, melyek arra látszanak mutatni, hogy ezt a kereszteshadat Velencze épen úgy el akarja téríteni eredeti czéljától, mint annak idején a negyedik kereszteshadjáratot, s a latin császárság visszaállítására akarja fel-1 Tafel u. Thomas i. m. 96. 1.