Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

474 PATEK FERENCZ. egyszer Károly kezében tartja az Adria mindkét partját s az Aegei-tenger összes fontos pontjait. Jobban biztosította Balduint, bár Károlynak is újabb ürügyet adott a birodalom ügyeibe való avatkozásra fiának, Fülöpnek eljegyzése Ká­roly Beatrix nevű leányával. A szerződésnek ezt a pontját végre is hajtották. Már 1269 júniusában — a magyar házas­ságok előtt — figyelmezteti Károly Provence rendjeit, hogy Beatrix leánya férjhezadása alkalmából joga van tőlük adót szedni, majd hasonlóképen fordul Sicilia lakóihoz.1 Maga a házasság azonban csak 1273-ban jött létre. Azonban a szerződés összes pontozatai közül talán annak vette Károly legtöbb praktikus hasznát, a melyben Balduin reá ruházta az Achaia és Morea feletti felségjogokat.2 A keleti latin fejedelemségek között ez volt a legélet­képesebb, legvirágzóbb, a miben nagy része volt a történetíró Villehardouin családjából származott fejedelmeknek. Midőn a Palaeolog új életre kelti a görög birodalmat s veszélylyel fenyegeti az annak romjain keletkezett államokat, délnyuga­ton egy coalitio jön létre ellene, a melynek mozgatója, úgy látszik, II. Micalicius (Mihály), az epirusi despota. Mint láttuk, egyik leánya, Helena, Manfréd felesége lett, egy másik Manfréd helytartójáé, Echinard Fülöpé, a harma­dikat, Annát, II. Vilmos achaiai fejedelemhez adja nőül 1259 körül.3 A coalitio nyilt harczot kezd Mihály ellen, ez azonban 1259 októberében Pelagoniánál döntően megverte őket s maga Vilmos is fogságba esett. Fogsága alatt a görö­gök Moreában megvetették lábukat s Vilmos 1262-ben szabadonbocsájtását kénytelen néhány város átengedésével megfizetni. Már a következő évben Velenczétől támogatva harczol ismét a görögök ellen, de azokat kiszorítani s országa épségét helyreállítani nem képes. Hozzá 1265-től kezdve Velencze i; békésebb politikát folytat VIII. Mihály birodal­mávalszemben, midőn pedig Manfréd is elbukik, Achaiát elszi­getelt helyzete kényszeríti,hogy Károlybankeresse támaszát. Villehardouin Vilmosnak Károlyhoz való közeledése, mondhatjuk, szövetkezésük, megelőzi a viterboi szerződést, a mint hogy a szerződésnek Epirusra, Achaiára és a sziget­tengerre vonatkozó pontjai bizonynyal Vilmos tudtával és 1 Minieri Riceio i. m. 34 sk., 115. 1. V. ö. Sternfeld i. m. 155. sk. 2 Minieri Riceio i. m. 134. 3 Ehhez és a következőekhez 1. Gregorovius: Geschichte der Stadt Athen im Mittelalter, 2. Aufl. (Stuttgart, 1889.) I. Bd. 405 skk. 11. és Kugler i. m. 297. ? Del Giudice i. m. I. k. 237. 1. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom