Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

470 PATEK FERENCZ. építtet az ország nevezetesebb kikötőiben, így Nápolyban, Bariban, Barlettában és Salernoban. Ezeknek az építését megsürgeti 1267 február 8.-án.1

Károly ugyanis már ebben az évben tervbe vette a byzanci birodalom megtámadását s úgy látszik ezt a támadást csak Konradin fellépése hiúsította meg. Hogy milyen terjedelemben foglalta el Károly Helena hozományát, nem vagyunk képesek megállapítani. Valószínű azonban, hogy nemcsak a görögök, de az epirusi despota s az albánok is ellene dolgoztak Károly uralmának. De ellene dolgozhatott Velencze is, mely egykor tíz évig bírta Durazzot, majd kénytelen volt átengedni az epirusi despotának,2 s a mely nem nézhette jó szemmel Károly térfoglalását az Adria keleti partján. Az Anjou-hatalom terjeszkedése tehát az Adria keleti vidékén az Árpád-házasságokat megelőzőleg, ha magában nem is jelentős, arra mindenesetre elegendő, hogy egy későbbi hadjárathoz kiinduló pontul szolgáljon.3 Egy ilyen hadjárathoz azonban egyelőre hiányzott a jogalap s hiányoztak a Balkánon okvetlenül szükséges szövetségesek. Anjou Károly diplomatiai ügyessége csakhamar mindkettőt megszerzi. Palaiologos VIII. Mihály, miután a kiskorú Laskaris VI. Jánost megvakítva kolostorba küldte s maga lépett a görög császári trónra, mint tudjuk, 1261-ben Konstantinápolyt elfoglalva, megdöntötte a latin császárságot. II. Balduin császár rövid, sikertelen harcz után visszatért nyugatra s ott különböző udvaroknál, főként a curiánál és Párisban keresett támogatást a görög bitorló ellen. Elkeseredésében még Manfréddal is kész volt szövetségre lépni, s a viszony közöttük, a mint látszik, eléggé benső volt. A pápa azonban élesen elitélte Balduinnak ezt a lépését,4 s midőn Károly Beneventtaride evezőshajó, közelrokona a gályának, a melynél azonban rendesen lassúbb, néha kisebb is, de nagy teherbírású. Mint hadihajó legénység és fegyverzet dolgában a gályákkal, tehát a legnagyobb hajótypussal egyenrangú. (E. Heyd : Genua und seine Marine im Zeitalter der Kreuzzüge. Innsbruck, 1886. 81. skk. 11.) 1 Del Giudice I. 281. 2 B. Kugler, Geschichte der Kreuzzüge (Berlin, 1880) 291. 1. 3 Anjou Károly albániai uralmának későbbi szakára értékes dolgozatokat találunk a boldogult Thallóczy Lajos szerkesztésében megjelent »Illyrisch-albanische Forschungen« (München-Leipzig, Duncker & Humblot, 1916 I. kötetében, a szerkesztő, továbbá dr. Jirecek Konstantin és dr. Sufflay Milán tollából. Az »Acta Albaniae« kitűnő szerkesztői főként az 1272. éven innen történteket tárgyalják. 4 L. Norden i. m. 407. és kül. 422. skk. lapokon.