Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

AZ ÁRPÁDOK ÉS ANJOUK CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSE. 467 házi jövedelmek tizedét rendeli a Manfréd ellen készülő Károly számára, azt mondja, hogy ha Siciliában egyszer katholikus fejedelem (Károly) fog uralkodni, abból az egész egyháznak, de különösen a Szentföldnek és a konstantinápolyi (latin) császárságnak nagy előnye lesz.1

És hasonló kijelentéseket tesz ismételten IV. Clemens is, így 1265 július 11-én Simon cardinalis legátushoz intézett levelében,2 majd, már a beneventi csata után, 1266 márczius 8-án a narbonnei érsekhez írva.3 Ezek a remények nem váltak valóra. Első sorban azért nem, mert Károly az első pillanattól kezdve önálló politikát folytat, sőt módját ejti annak is, hogy bizonyos fokig eszközévé tegye a curia befolyását a maga politikájának. Kezdettől fogva úgy lép fel, mint a ki nemcsak Siciliában, de imperialistikus terveiben is örököse a Hohenstaufoknak. De nemcsak ezeknek az örököse, hanem a siciliai normann királyoknak is, s Itáliát, Francziaországot s a német birodalmat érintő merész szárnyalású terveinél sokkal inkább foglalkoztatja őt az a törekvés, hogy házának hatalmát a Földközi-tenger keleti medenczéjének vidékein, nevezetesen a Szentföldön és a Balkánon megalapítsa, főként pedig, hogy a byzanci birodalmat egészben vagy részben hatalmába kerítse. Politikai tevékenységének súlypontja a tagliacozzoi csata után ide esik, ez az a terve, a melynek kivitelét szolgálja első sorban politikája, s erre kell első sorban figyelmet fordítanunk, ha tisztán akarjuk látni az Árpád-Anjou házasságok politikai indító okait. S itt is kiválóképen balkáni cerveit kell nyomon követnünk, mert Tunist, a jeruzsálemi királyságot, vagy a tatárságot illető törekvéseiben Magyar -1 Les registres d'Urbain IV., publiées par I. Guiraud, tome II. Nr. 804 (Bibliothèque des écoles françaises d'Athènes et de Rome (»si . . . aüquis princeps catholicus ejus (Siciliae) gubernaculis presideret, innumerabilia et existimabilia bona ... potissimum Terre sancte ac Constantinopolitano Imperio spiritualiter et temporaliter provenirent.« 2 Martène-Durand : Thesaurus novus anecdotorum Tom. II. 197 1. Epist. Clementis IV. CXLV. »per ipsius strenuitatem, fidelitatem et potentiam, idem regnum (Sicilia) optata pace fruetur, gau-debit Italia a bellis et turbationibus intestinis quiescens, imperii Romani status reformabitur, et terre sancte in manu valida succurreretur.« 8 U. о. II. 288. 1. Epist. Clementis IV. CCXL. »Ex hoc enim spoliatae restituuntur eclesiae, reducuntur exules innocentes, cadit perfidia, surgit fides, refloret Tuscia, tota demum Italia reviviscit, levatur Achaia, Terra Sancta respirât.« 30*