Századok – 1918
Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449
AZ ÁRPÁDOK ÉS ANJOUK CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSE. 453 niából«.1 A házasságokra vonatkozó ma meglevő irományok között egyetlen egy magyar eredetű van, az az oklevél, a melylyel V. István Ágnes asszonynak, a Csák nemzetségbeli Szálán cz fia Tamás özvegyének adományozza az Abaúj megyében fekvő Timár-Fony helységet azokért a szolgálatokért, melyeket a királynak Francziaországba menve több ízben tett, de különösen azért, mert ő kísérte el Máriát Nápolyba.2 Ez az egyetlen magyar származású okmányunk igen érdekes, és sok tekintetben vinné előbbre tudásunkat, nevezetesen abban a tekintetben, hogy a házasságkötéseket megelőzően V. István Francziaországgal is érintkezésbe lépett, a mit azzal magyarázhatnánk, hogy IX. Lajos franczia király Anjou Károlynak bátyja és hűbérura volt egy személyben, a ki érdeklődött öcscse gyermekeinek sorsa iránt3 s a ki saját czéljaira való tekintettel is épen ekkor, a tuniszi hadjáratot, melyben Anjou Károly is résztvett, közvetlenül megelőzőleg, különös figyelemmel kísérte öcscse politikájának irányait. Tartalmilag tehát elfogadható s értékes volna ez oklevél, bár magának Ágnes asszonynak e politikai combinatiókhoz való viszonya nem egészen érthető. Sajnos azonban ez oklevél kétségtelenül hamisítvány. V. István ez oklevelét ugyanis még mint ifjú király adja ki,4 napi dátum nélkül, de az évet pontosan jelöli : 1269. Uralkodási év, ifjabb királyi oklevélről lévén szó, nincs említve. Az oklevél kiállítója Benedek mester alkanczellár. Az egészet egy 1297 deczember 20-án kelt királyi ítéletlevél tartotta fenn.5 Már most egészen bizonyosan tudjuk, hogy Máriát, V. István leányát akkor vitték Nápolyba, midőn IV. Béla már meghalt s így V. István többé nem volt ifjabb király. IV. Béla ugyanis 1270 május legelején, minden bizonynyai 3-án halt meg. Azt azonban kétségtelenül tudjuk, hogy Mária 1270 május il és május 15 között érkezett meg Barlettába6 1 Acta extera. I. k. 7. 1. 7. sz. (Helyes dátum : 1270.). 2 Wenzel VIII. 239. 3 A franczia udvar különben még később, királyné korában is figyelemmel kísérte a szerencsétlen Izabella-Erzsébet sorsát, legalább informáltatta magát azon méltatlanságok felől, melyek férje részéről érték. V. ö. Karácsonyi János czikkét : A mérges vipera és az antimoniális. Századok 1911. 1. skk. 11. 4 Stephanus Dei gracia junior Rex Hungáriáé, Dux Transilvanus. Dominus Cumanorum. 5 Eredetije az Országos Levéltárban, M. O. D. L. 682. szám alatt. Igen jó állapotban, bár pecsétje letöredezett, szépen írva, bár kissé gondatlan fogalmazásban. Közölve Wenzel X. 255. 1. 6 Anjou Károly 1270. május n-i rendelete : (vassella) »que ad recipiendam filiam Illustris Regis Ungarie, futuram nurum nostram
