Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Ország-Világ - 441

TÖRTÉNETI IRODALOM. 441 kásokkal legalább 210-re, az öntők s olvasztók bevonásával legalább 250-re kell tennünk s ekkor is legalább 150 munkanapot kell számítanunk egy esztendőre. — Göhl Ödön : Háborús emlékek (VIII.) Előző czikkeinek folytatása, kiegészítése a hadsegélyző hivatal által (Budapest) az aprópénzhiány enyhítésére kibocsátani szándékolt jótékony pénzjegyeinek, Miskolcz város közélelmezési vállalata pénzutalványainak, a magyarországi hadifogoly-táborok közül Boldogasszony, Csót, Dunaszerdahely (v. ö. ezt előzőleg 153—156. sorsz.-mal), Hajmáskér, Kenyérmező, Nagymegyer, Nezsider, Ostffy-Asszonyfa, Sopronnyék, Zalaegerszeg papír- és érez szükségpénzeinek, Kontsek Géza (Debreczen), Untergutsch Hugó (Versecz)-féle kereskedőczégek utalványainak, 10 és 2 filléres háborús váltópénzeinknek leírásával. — H. Fekete Péter : Arany századik születési évfordulójának érmei. Веек О. Fülöp által mintázott s Körmöczbányán vert nagyobb emlékérem leírását és képét és Wirth János és Fia budapesti ékszerészczég által készített kisebb emlékzseton leírását adja. — H. P. : Éremleletek. 12 lelet rövid lajstroma. — Múzeumok, gyűjtemények rovatában a nyitrai, miskolczi, székesfehérvári, magyar nemzeti, szegedi múzeumok és az esztergomi benczés főgymn. éremgyűjteményének utóbbi gyarapodásait találjuk. — Irodalom rovatban H. P. ismerteti részletesen Harkó Gyula : A pénz története Magyarországon 1526—1608. cz. doktori értekezését, mely nagy szorgalommal összeállított s ezen kor pénztörténetéről eleven képet nyújtó munka. Nyelvtudomány. VI. kötet. 4. füzet. Schmidt József : A hethita kérdés. A hethita (hettita, chetita, hittita) nép csak újabban merült föl az ókori történet homályából. Hittim néven már az ó szövetségben előkerülnek. Кг. е. a 2. évezred folyamán hatalmas nép voltak, Babylon és Egyptom mellett a kelet harmadik nagyhatalma, melynek középpontja Kisázsia keleti része, Kappadokia és Kilikia táján volt. 1906-ban fedezték fel a régi Hatti főváros romjait a mai Boghazköj falu mellett. Mintegy húszezer, részben hieroglyph, részben ékírású agyagtábla szól e letűnt nép történetéről és műveltségéről. E nép, úgy mint a szintén nemrég fölfedezett »tochár« nép, az indogermán nyelvcsaládba tartozott. Nyugat. 1918. 10. szám. Boross László : A világháború hadtudományi conclusiói. A mostani milliós hadseregekkel vívott háborúban, melynek terjedelme a maximális harczvonal, a régibb taktika túlszárnyaló eljárása lehetetlenné vált. Maximális harczvonal az, a mely minden lehető pontot magába foglal, pl. nyugaton Svájcztól az északi tengerig. Itt csak a maximális front áttörése idézhet elő döntést. Ez azonban az egyik félnek olyan anyagi és erkölcsi felsőbbségét kívánja, a milyet eddig egyik sem tudott véglegesen elérni. Innen a legnagyobb támadásoknak pillanatnyi sikerei, de bizonyos idő múlva való megállásai. — 12. szám. Gellért Oszkár : A nyugati hadjárat. A márczius 21-én kezdődött német támadások egészen .új stratégiai eljárást mutatnak : hirtelen előnyomulás és ép oly hirtelen megállás, hogy más ponton újra támadjon. A régi stratégia a támadást mindig ott erőszakolta, a hol megkezdte. — Várnai Dániel : Kerenszkij meglepő fordulatokban gazdag pályájának; emelkedése és hanyatlása. Ország-Világ. 1918. 18. sz. Markó Miklós : A hol a Kossuthbankó papirja készült. A nagyszlabosi és masznikói első magyar papírgyár történetét adja, a gyáralapító Hornbacher Keresztély unokájának birtokában levő följegyzések alapján. A masznikói gyárban készí-