Századok – 1918
Értekezések - ECKHART FERENCZ: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században 356
ECKHART F. — KERESKEDELMÜNK KÖZVETÍTŐI A XVIII. SZÁZADBAN. 379 alattvalónak ezután, ha kereskedelmi czélból bejön, illetékes polgári vagy katonai hatóságától igazolványt kellett hozni, melyre az első vesztegzár-állomásnál rávezetik személyleírását és hogy hova és mely úton akar menni. A bejövöket betűrendes jegyzékbe kell venni s ezt az alsóaustriai Justiz-Banco-Deputationak beterjeszteni. Az összes török alattvalók ellenőrzése czéljából elrendelték a már itt élők összeírását.1 Sőt immár a törökök kereskedelmének korlátozásához is hozzá mertek fogni, a mennyiben annak czikkei az örökös tartományok czikkeinek versenyt okozhattak. Míg eddig a törököt bizonyos árúk általános behozatali tilalma nem érintette, most azonban 1768-Ьэп a királynő megtiltotta, hogy a törökök ily árút behozzanak. így nem volt szabad többé gyapotárúkat behozniok, kivéve a törülközőket, kötőket és fej kendőket, melyeket a ráczok és oláhok vettek és az örökös tartományokban nem készítettek. Ép így tiltva van mindenféle angol, szász, svájczi és osztrák módra, valamint a teveszőrből készült szövetek, az abaposztó, gyapjú- és lópokróczok és a szőnyegek behozatala. Ha az alább közölt árúforgalmi kimutatást megnézzük, úgy ez úgyszólván minden ipari készítmény, melyet a török birodalomból behoztak.2 A porta egyre rosszabbodó politikai helyzete adja hátterét azon intézkedéseknek, melyek az imént említettek végrehajtását czélozzák. 1770-ben a királyné elfogadta az államháztartási bizottság 3 javaslatát, mely szerint, ha a törököknél tiltott árúkat találnak, el kell kobozni azokat s nemcsak, mint eddig szokásban volt, a kétszeres vámot venni meg rajtuk.4 Már arról is tárgyaltak az illetékes kormányszékek, hogy megszüntetik a töröknek azt a jogát, hogy a monarchián átvigyen Németországból származó árúkat, a mi csak a két porosz háború idejében kapott lábra. »Némelyek azt vélik, — mondja egy névtelen ez évben a királynőhöz intézett emlékiratában, a porta szorult hely-1 A Min. Banco Dep. a bécsi kamarához. 1768 jún. 29. resolutio a m. kamarához (megújítva 1769 nov. 8.). Közös p. ü. Itár. Camerale Hung. 18. 114 ex Junio 1768. 2 Közös p. ü. Itár Commerz Litorale 132. 1768 máj. 19. 3 A Staatswirtschafts-Deputationt 1768 decz. i-én kelt kézirattal alakította meg a királyné a kereskedelmi tanács elnökének vezetése alatt. A legfőbb kormányszékek képviselőiből állott, a melyben a fontosabb elvi jelentőségű gazdasági kérdéseket vitatták meg. (K. p. ü. Itár Banat. 75. 1769 jan. 19.) 4 U. o. Commerz Litorale 132.
