Századok – 1918
Értekezések - ECKHART FERENCZ: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században 356
368 ECKHART FERENCZ. bonyolódjék szövetségesével. Az 1756. versaillesi szerződés ki is mondta, hogy a szerződő hatalmak, Francziaország, Oroszország és Ausztria »gondosan kerülni fognak mindent, a mi a töröknek bármi okot nyújthat panaszra és gyanúra.« Bécsben ugyancsak kerültek is mindent. A törökök kereskedelmi érdekeinek megsértése csak Nagy Frigyes malmára hajtotta volna a vizet. Ezt a helyzetet a török alattvalók ki is használták, hiszen tudták, hogy legcsekélyebb panaszukra a porta útján biztos orvoslást találnak. Helyzetük a vámkedvezményben még javult a monarchia lakóival szemben. Az 1754. vámtarifa közzététele után, jóllehet benne volt, hogy a török alattvalóktól ezután is csak 5% vámot fognak szedni a bejövetelkor,1 panaszok merültek fel részükről, mert az 5%-ot az új becslés szerint vették meg rajtuk. A belgrádi basa panaszára az udv. kamara elnöke »a jelen kellemetlen és kritikus kilátások mellett« azt ajánlotta a királynénak, hogy a belgrádi basát, illetőleg magát a portát értesítsék, hogy a királyné a panasz hallatára azonnal értesülést szerzett az ügy állásáról és megtudta, hogy csak hivatalnokok tévedéséről lehet szó, melynek megismétlődését a királyné szigorúan megtiltotta.2 Ezen javaslat alapján, mivel a »ratio status« követelte, miként a kamara mondja, a királyné elrendelte, hogy a török alattvalókkal szemben az új becslési tarifát ne alkalmazzák, hanem csak annyit vegyenek meg rajtuk vám fejében, a mennyit 1740-től az új vectigal kiadásáig a szokás meghonosított, »akár több, akár kevesebb az, mint a mennyit az új tarifa követel, mely a törököket semmi tekintetben sem kötelezi«. Már pedig az 1754. tarifa szerinti becslés a legtöbb esetben nagyobb volt az eddig szokásban levőnél.3 Mit értek el ezzel a török alattvalók, az a túloldali táblázatból kitűnik, melyben összeállítottam a török kereskedelem főbb behozatali czikkeinek vámját, melléje helyezve ugyanazon czikkek vámját, ha nem törökök hozták be Törökországból, hanem osztrák és magyar kereskedők a külföldről vagy az örökös tartományokból. 1 Vectigal I. cap. 4. §. - Gróf Königsegg Lajos 1754 nov. 14. jelentése, Közös p. ü. ltár. Hung. 1754 nov. 26. 3 Az udv. kamara véleménye. U. o. Commerz Lit. F. 132. 1754.
