Századok – 1918

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Horvát vakoskodás 337

350 KARÁCSONYI JÁNOS. Dehát akkor minek erőszakolja, hogy más ember meg fogadjon el még későbben élő és még nagyobb botlásokat elkövető tudatlan embert tanúnak ? ! Hogy a XIV. század közepén valaki a köznéptől olyformán hallotta a horvátok 1091-iki meghódolását, mint az 1322-ben vagy 1346-ban történt, az ellene bizonyít, mert a későbbi események elhomályosítják az előbbiek tudatát s egyébként is igaz az, hogy >>fallitur aut fallit, qui yulgi pendet ab ore.« A zárai kiváltságlevelet Sisic már 1907-ben kiadta fényképlenyomatban,1

és már akkor igyekezett azt védelmezni Pauler Gyula kifogásai ellen. Nagyon érthetőnek, nagyon természetesnek találjuk tehát, ha most is körömszakadtig védi, de ebből az oklevél valódiságára nézve nem következik semmi. A római pápa javára szóló Konstantin-féle adomány levelet még nagyobb hévvel védelmezték, de azért az mégis csak eltűnt a történettudomány tárházából. Az 1102-re tett zárai kiváltságlevélnek se lehet egyéb sorsa. Horvát atyánkfiaival az történt meg e kiváltságlevél olvasásakor, a mit már régen megírt Julius Caesar : »Quae volumus et credimus libenter.« De hacsak egy kicsit felnyitják szemüket, mindjárt észrevehetik, hogy a kiváltságlevéllel valamelyik dalmát-olasz bolonddá akarja tenni őket. Vegyék csak fontolóra e következő három egyszerű dolgot s mindjárt megláthatják a hamisságot : a) a levélgyártó ismeretlen tanukra hivatkozik, b) »rogatu subscriptorum meorum comitum« adatja meg a kért szabadságot, c) »hoc confirmamus nostra sigillatione istorumque comitum« kései formulával él. A felsorolt 12 tanú Kálmán király korában mind ismeretlen. Hiányzanak a tanuk közül Berics és Simon, a kik épen Sisic bizonyítása szerint már 1104-ben Horvátországban főhivatalokat viseltek; hiányzanak Ugra bán és Mérk úr, Kálmán király horvátországi főemberei, tehát épen azok, a kiknek a zárai apáczák részére adott szabadságról tudniok kellett volna. A második tanú (Sigindunus episcopus) a Secundinus névből van elferdítve s az 1180—86-iki Micudinus győri püspökre emlékeztet. Mivel Kálmán király csak 1107-ben foglalta el Zára városát, a Horvátországban nem lakó és oda csak leránduló magyar ispánok a zárai apáczákat 1102-ben, öt évvel Zára elfoglalása előtt nem ismerhették s így értük közben sem járhattak. Nem tudta ezt a hamisító s azért írta bele a kiváltságlevélbe a szokásos »rogatu subscriptorum meorum 1 Kralj Koloman i Hrvati godine 1102. Zagreb. 1907.