Századok – 1918

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Horvát vakoskodás 337

HORVÁT VAKOSKODÁS. 343 található oklevelekkel.1 Leírta tehát a 928-iki spalatói zsinat határozatait is s abban azt is, hogy a nonai püspök hagyja el Nonát és »sive in scardonitana, vei scisciana, aut certe in delminensi ecclesia« foglalja el a püspöki trónt.2 Már most azután két eset lehetséges. Vagy két Siscia volt, vagy a XVI. századbeli másoló hibásan Siscianat olva­sott Sicitana helyett. Az első eset nem lehetetlen, mert hiszen a római biro­dalomban tartományokként többször előkerülnek ugyan­azon helynevek. így az Augustakat, Cagsareakat nem is említve, volt Noviodunum Pannoniában és Rhätiában, volt Altinum Pannoniában és Italiában. Lehetett tehát két Siscia is, egyik Pannoniában, a másik Dalmácziában. A második eset valószínűbb, már grammatikai szem­pontból is, mert e határozatok írója másutt mindig »itana« képzővel alkot a helynevekből mellékneveket (v. ö. Ragusa <~ ragusitana, Scardona ~ scardonitana, Catarum ~ Cata­ritana, Jadra ~ Jadertina). Mivel pedig, mint Sisié mostani müve 146. lapján szépen megtanít bennünket, Sicum nem messzire Traut ól a horvát fejedelmek egykori székhelye, Biaci mellett állott (XVI. századbeli humanisták és utánok én is hibásan Sebenicoval vettük egynek), világos, hogy e Sicumból a 928-iki író Sicitana melléknevet alakított s ezt olvasta a XVI. századbeli dalmát másoló (már bizonyosan Szent Kirin vértanusági iratainak hatása alapján) Sisciana­nak. Az eredeti oklevélíró másutt mindig vagy az »ensis« vagy az »itana« képzőt használja, lehetetlen tehát, hogy Siscianat írt volna. Csak a harmadik, eddig hirdetett magyarázat nem lehet­séges, az t. i., hogy a spalatói határozatokban a szávamenti Sisciaról lenne szó. Nem lehet ez, mert a pannóniai Siscia akkor még az aquilejai patriarkasághoz tartozott s a spalatói zsinatnak az érsekségek vagy patriarkaságok határait meg­változtatni nem is volt joga. Már 796-ban, midőn Pipin, Károly császár fia az avarok teljes leigázására indult, vele ment Paulin aquilejai híres patriárka Avarországba. Az avarok meghódolása után a frank püspökök úgy osztották fel az új országot, hogy a Duna bal­partja és a Duna-Rábaköze a passaui püspöknek, a Rába-Dráva és Duna közt eső terület a salzburgi püspöknek (798-tól kezdve érseknek), a Drávától délre eső rész pedig az aquilejai 1 Sisic : Priruőnik izvora hrvatske historije. 151—2. 3 RaCki : Documenta. 195.

Next

/
Oldalképek
Tartalom