Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Illustrierte Zeitung 306

306 TÖRTÉNETI IRODALOM. 306' az özvegységet, a levirátust, a szülők és gyermekek egymáshoz való viszonyát, az atyai hatalmat, a vő befogadását a feleség családjába (ambilanak házasság !), a matriarchátust, a matrilineáris szervezetet, a-Jcouvadeot, a házközösségi és nemzetségi szervezetet. — Néphit és népszokások. Richter M. István : A remekelés. (A németprónai mészárosok múltjából.) — Népköltészet és népzene. Harsányt István és Gulyás József : A kurucz dalok forrásai. VIII. A »Magyar gályarabok éneke.« A fenti czímű ének eredetének és hitelességének kérdésével foglalkoznak. Ez éneket Káldy fölvette a »Kurucz dalok« cz. gyűjteményébe, onnan azonban törülni kell, mert minden kétséget kizárólag beigazolódik, hogy ez ének magyar szövegét Jeszenszky Károly szerzette a mult század nyolczvanas éveiben. — Irodalom, dr. m. I. : Baksay Sándor összegyűjtött irodalmi dolgozatai. Ösmertetés. — Sikabonyi Antal : Az alkotó lélek és a háború. A névtelen bíráló elhamarkodottnak és merőben alaptalannak találja szerzőnek azt az állítását, hogy a mai háborús népköltészetben új motívum, új eszme egyáltalában nincsen. A gyűjtők — úgymond — az új és értékes adalékok egész tömegével -rá tudnak czáfolni a szerzőre. — Ének Ihor hadairól és a palóczokról. A névtelen ösmertető a mostani alakhű és sikerült tájékoztató bevezetéssel ellátott új fordítást jelentékeny irodalmi nyereségnek tartja. Historische Zeitschrift. 1917. 3. F. 22. Bd. 3. H. J. Loserth ismerteti igen elismerően a megboldogult Thallóczy Lajos szerkesztésében és részben tollából megjelent Illyrisch-Albanische Forschungen két kötetének dolgozatait. — Ugyancsak ő ismerteti H. v. Schubertnek a német szakirodalomban erős visszhangot keltett munkácskáját »Die sogenannten Slavenapostel Constantin und Methodius«. — Rövid említést találunk még E. Wertheimer : >>Friedenskongresse und Friedensschlüsse im 19. и. 20. Jahrhundert« cz. munkájáról. — 15 háborús jórészt Angliával foglalkozó, részben angol nyelvű könyvről is kapunk rövid ismertetéseket. Illustrirte Zeitung. 1918. 3904. sz. Naumann F, Die geschichtlichen Zusammenhange zwischen Germanen und Magyaren. A németekre nézve annak szükségességét hangoztatja, hogy a nemzeti magyar történetet megismerjék és megértsék. Ennek ismerete az első feltétel arra, ha továbbra is közös történetet akarunk »csinálni«, a mint közös középeurópai történetet alkottunk és éltünk 50 év óta a világháborúig. Kevesen ismerik a magyarok sorsát és küzdelmét a középkortól kezdve a legújabb korig. A magyarok nemzeti küzdelmét nemcsak osztrák szempontból kell ismerni, de tekintettel kell lenni az önálló magyar felfogásra. Mária Terézia, II. József tetteit is több oldalról kell vizsgálni. Ép így az i860—1869. évbeli eseményeket is. 1867 óta a magyarok voltak azok, a kik a külpolitika új irányítását megalapozták. Ez időtől kezdve a magyar történet a középeurópainak alkotó része lett. Ha a dualistikus kormányforma nem létesül, kérdés, vájjon az 1870. év úgy folyt volna le, mint a hogy lefolyt ; s kérdéses, vájjon az 1878—1879-ben a politikai közösség formulázásáig jutottunk volna. Az osztrák-magyar politikának magyar vezetősége létesítette a melegséget a német és osztrák-magyar állam között. Ennek következménye volt Bismarck és Andrássy együttműködése a berlini kongresszuson. Ez együttműködés volt annak a hadi helyzetnek a statuálása, a melyben most vagyunk. — Weber A. Die literarischen Beziehungen zwischen Ungarn und Deutschen. A német hatásról a magyar irodalomra ír. — Demény Dezső. Germanische und ungarische Musik. A magyar és német zenei kultura kapcsolatát is-