Századok – 1918

Történeti irodalom - Hueber; Karl.: Englands Kriegs- und Blutschuld von dem Richterstuhl der Geschichte. Ism. Morvay Győző 297

TÖRTÉNETI IRODALOM. 301' az angol nemzetgazdászok elméletei, kik Németországot a világ­piaczról egy évszázadra le akarják szorítani és tönkretenni. (Gary és az United States Steel Corporation 1914 okt.). Anglia bűne a háború közvetlen kitörése is. A sarajevói gyilkosság részese, midőn a délszlávok védelméhez csatlakozik. Bűne abban culminál, hogy az orosz, franczia, belga mobilisatió­ban részes. Míg ezt elpalástolni törekszik és Németországra akarja hárítani, addig kitűnik, hogy tud arról, hogy Sassonow már 1914 július 30-án mobilisai, hogy Francziaország 19T4 július 31-én bevonul Belgiumba, hogy Olaszország (T914 július 30) velük fog tartani. Nem törekszik arra, hogy a háborút elodázza, hanem reméli, hogy Németország és Ausztria három oldalról megtámadva majd fölmorzsolódik, míg ő páholyból tekinti a harezot. Maga Anglia is mobilisai (Portsmouth), midőn Ausztria Szerbia ellen mobilizál. Tudja, hogy a francziák a belga határ felé, az oroszok Posen felé (1914 márczius) csapatösszevonásokat eszközölnek, tudja, hogy 1910-ban az orosz kormány az aranykészletet az egész birodalomban bevonja, tudja, hogy a Visztulánál (1914) kaukázusi és szibériai csapatokat csoportosítanak, tudja, hogy Kowno várát (1914 július 13) hadi készültségbe helyezik, hogy az orosz katonák szabadságolását beszüntetik és végül, hogy T9T4 július 30—3т éjjel az egész orosz ármádia mobilisálva van, tudja, hogy július 29—31 már franczia katonák vannak Belgium­ban, franczia kémek dolgoztak Belgiumban és — mégsem menti meg a földet ettől az irtózatos vérontástól, csakhogy a németet leverje. Maga pedig, otthon nem lévén állandó hadserege, a colo­niákban (Afrika : Naisobi, Karunga, Mombassa) mozgósítja csa-I patait. Hueber igen érdekesen tárgyalja a belga semlegesség kérdé­sét is. Annak teljes történetét adja 1831 és 1839-től kezdve. Hangsúlyozza, hogy voltaképen az egész Belgium blokk volt > Francziaország ellen, sőt a nagyhatalmak (Németország nem, de I Poroszország igen) abban egyeztek meg, hogy mihelyt Franczia­ország részéről a bevonulás veszélye forogna fenn, akkor azok incidentaliter bevonulhatnak Belgium védelmére. A neutralitas jogi kifejezése a sérthetetlenség (l'inviolabilité) és a belga épség (l'intégrité) körül forog. Az első tiltja, hogy Belgium területét bármely nagyhatalom kizsákmányolja, használja, megszállja 1 akkor, midőn egy más államot (pl. Francziaországot vagy Német­országot, Hollandiát) meg akarják támadni ; a második tiltja, hogy Belgium megtámadtassék, megsemmisíttessék vagy meg­csonkíttassék. A német az első tilalmat megsértette, a második kérdésre a jövő felelhet. Anglia, a mely félt Németország táma­dásától, semmiféle biztosítékot nem nyújtott Belgiumnak a há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom