Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

272 SZEN'ICZEY VILMA. érmet. II. Lipót bizottságot küldött ki az intézet megvizsgálására, melynek kedvező jelentése után kihallgatáson fogadta Tessediket s azt a kijelentést tette, hogy »Magyarország ilyen gyakorlati gazdasági és ipariskolák nélkül sohasem emelkedik a művelt államok sorába«. Ferencz császár még jobban átlátta az intézet jelentőségét s a franczia háborúból származó bonyodalmak mellett is bekívánta a már régebben elrendelt jelentést, melyet Mitterspacher Lajos egyetemi tanárnak kellett készíteni, s melyre feleletül Ferencz az 1798. július 2-án kézbesített leiratában akként rendelkezett, hogy : »Ilyen gyakorlati gazdasági intézetek állíttassanak fel az egyetem és más főiskolák mellett, s a míg az új rendszer életbe nem lép, addig minden kerületből legalább két tanítóságra készülő ifjú, a ki a gazdasági dolgok iránt kedvet érez, küldessék Tessedikhez, s ott két évről szóló bizonyítványt nyervén, más pályázók előtt alkalmaztassanak.« 1 A rendelet ez utóbbi részét követték is hét esztendőn keresztül. A mi az előbbit illeti, az régi szándék volt, Tessedik beadványai csak újraélesztették. Még Nagyszombatban 1776 előtt Mária Terézia át akarta alakíttatni a Winterl vezetése alatt álló botanikuskertet zöldséges kertté. Később melléje tervezték, s 1778-ban, mikor az egyetem Budára költözött, a botanikuskerttel együtt a gazdasági kertet is a városmajorba akarták elhelyezni. Négy évvel később Mitterspacher, az elméleti gazdasági tanszék előadója, felsőbb megbízásból tervet készített a gazdasági kert felállításához. Meghallván ezt Niedermayer Ferencz budai polgár és volt árvagyám, 1803-ban felajánlotta e czélra budai telkeit, azon kikötéssel, hogy a közalapítványi jószágokból megfelelő értékű birtokkal kárpótolják. Mittespacher és Tomcsányi tanárok küldettek ki a felajánlott telkek megvizsgálására, de Mitterspacher ugyanakkor azt indítványozta, hogy az intézet helyére nézve Pest szabad királyi várossal is tárgyaljanak. Időközben Wiesner Ferencz liptóújvári erdészeti praefektus tervet nyújtott be egy az egyetem költségén felállítandó erdészeti iskoláról. Ö felsége az egyetemnek dús jövedelmeire való tekintettel, kegyesen fogadta a javaslatot s felszólította 1 Eme rendeletnek alapját valószínűleg az 537.5/798. számú helytartótanácsi felterjesztés javaslata képezi : »His consilium Locumtenentiale Regium earn subnexuit opinionem : quod Ind ustrialem hanc Scolam penes Universitatem Regiam erigendam, ac dein in omnibus districtibus introducendam censeat, ut utilitas iíliusin plures regni pertes dimanet.«