Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

XESSEDIK SÁMUEL KÖZGAZDASÁGI TÖREKVÉSEI. 269 feljebbvalóik küldtek Tessedikhez, hogy a gazdaság terén is ismereteket szerezzenek. Az iskola tanterve elméleti és gyakorlati részre oszlott. De az elméleti oktatásban is olyan tárgyak szerepeltek, melyeknek erősen gyakorlati hasznuk volt, például chemia és egészségtan. A kisebb gyermekeknek írást, olvasást, számolást tanítottak, a nagyobbaknak földrajzot, természetrajzot, physikát, chemiát, egészségtant, diethétikát. Ez utóbbi főként a betegek ápolásáról s a betegkosztról szólott. A felsőosztályos gyakornokok tanultak világtörténelmet, államtudományokat, közgazdaságtant, pénz- és kereskedelemügyet, sőt mérnököknek való dolgokat is. Mint kereskedői, gazdatiszti, rendőri s más kisebb hivatalnoki pályára előkészített ifjak hagyták el az intézetet. A tanítás nyelve, a helyi viszonyokhoz mérten, magyar, német és tót volt ; a gyakornokoktól a latint is megkövetelték. A gyakorlati oktatást már a legkisebb gyermekeknél kezdték, könnyű dolgokkal, mindig a növendékek szellemi és testi erejéhez mérten. A nagyobbak megtanulták a földnek természetes és műtrágyával való javítását, mely utóbbi nálunk abban az időben majdnem ismeretlen volt. Megismerték a takarmányfüvek : luczerna, lóhere vetését és használatát, különböző répafajok termesztését. Tanulták hogyan kell fát ültetni, fákat oltani és gondozni, élősövényt készíteni. Felesége felügyelete alatt a növendékek naponként ioo-—200, sőt 300 csemetét is beoltottak. Tessedik megmutatta, hogy hogyan kell az eladásra vagy levágásra szánt marhát istállóban tartva, répával és takarmányfüvei felhizlalni. Foglalkozott méhészettel, selyemhernyótenyésztéssel, melynek terjedését már Mária Terézia és II. József is nagyon óhajtotta. Jól értette, hogy hogyan kell ezt a sok gondot igénylő tantárgyat bevezetni és a növendékekkel megkedveltetni. Elkezdte a tanítást az eperfa ültetésén, majd megmutatta, hogyan kell lombjával a hernyókat táplálni, a selyemgubókat leforrázni és felgombolyítani, végül a selyemszál fonását is bevezette. Hogy nagyobb eredményt érjen el, elküldte feleségét s legidősebb leányát, még másik három leánynyal Mazzucattohoz, a budai selyemgyár igazgatójához, hogy selyemfonást tanuljanak s a tapasztaltakat az intézetben érvényesítsék. Látszik ebből, hogy Tessedik nemcsak a nyersanyagok termelésére fordított gondot, hanem azok feldolgozására is. Abból kiindulólag, hogy a magyar faluk egyik legnagyobb baja a mesteremberhiány, bevezette iskolájába