Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

XESSEDIK SÁMUEL KÖZGAZDASÁGI TÖREKVÉSEI. 291 bélyeget süsse rá mindenre, a mi a házhoz tartozik. Ha pedig valakinél idegen számmal ellátott holmit találnak és hozzávaló jogosultságát nem tudja igazolni, szolgáltassa vissza a tulajdonosának, azonkívül fizesse meg a dolog értékének kétszeresét, melynek fele a károsulté, fele a községi szegényalapé legyen. Tessedik védekezni akart az Alföldön oly gyakori tüzek ellen, melyek a szalmatetős házak miatt majdnem mindennaposak voltak s melyeknek a fél falu áldozatul esett. Tessedik első intézkedése abból állott, hogy felügyeltetett a kéményekre, nehogy repedés legyen rajtuk. Kiadta szigorú parancsba, hogy mindenki vigyázzon a tűzhelyére. Ne dohányozzanak a csűrben, padláson,, istállóban s ne menjenek oda égő gyertyával. Minden háznál legyenek meg a tűzoltáshoz szükséges eszközök : vizeshordók, vödrök, létra, csáklya. Azután hozzálátott, hogy megszervezze a tűzoltóságot. De hiába próbálkozott, a szarvasiak nemtörődömségén megtörött minden jóakarat> Tervét írásban is kidolgozta. Sajnos, az elveszett. Valószínűleg pozsonyi vagy németországi minta után indult, mert akkor nálunk csak olyan városokban volt tűzoltási szabályrendelet, a hol katonaság állomásozott. A legtöbb helyen,. úgy mint az erdélyi szász vidékeken, a védekezés mindössze abból állott, hogy este, mikor a toronyóra ütött, az őr leénekelte a toronyból : »Ihr Herrn und Frauen lasst euch sagen, — Der Hammer hat zwölf Uhr geschlagen — Bewahret das Feuer und das Licht — Das niemandem kein Schaden geschieht«. Némely faluban — még néhány évtizeddel ezelőtt is — éjjel strázsát állítottak, a ki a közbizton• ságra vigyázott és tűz esetén félreverte a harangot. Minden este más-más volt soron s a ki következett, azt úgy értesítették, hogy este udvarára dobták a község lándzsáját. Tessedik plánuma hasonlíthatott a temesvári erődítés 1731-iki »Feuer-Ordnung«-ja és a pozsonyi 1769-es »Lösch-Ordnung«-hoz.1 Mind a kettő lényege abban áll, hogy 1. a lakosok vigyázzanak ; 2. a lakosok szerezzék be a tűzoltáshoz szükséges kisebb eszközöket, a czéhek a nagyobbakat. Ezek volnának : könnyű, bőrből készült vödrök, vízhordó lajtok, létrák, csáklyák s egy heronlabda-rendszerű fecskendő. Ez akkor még ritkaság volt s csak nagyobb városok dicsekedhettek vele. A tűzoltást még önkéntesek, a falu vagy város épkézláb emberei végezték. E rendeletek meg-1 Gustav Lindner : »Das Feuer« czímü munkájában közli a fenti rendeletek pontos szövegét. Megjelent 1881-ben Briinnben.