Századok – 1918

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Még egyszer 1848 történetéből 243

254 ANGYAL DÁVID. előkelő tagja be volt avatva a manifestum kibocsátásának tervébe.1 E fejtegetésekből kitűnik, hogy Batthyány a Friedjung­tól megállapított kritériumnak is minden tekintetben meg­felelt. Tehát épenséggel nem járja azt állítani Batthyányról, hogy kifondorkodta a manifestumnak királyi aláírását. Nem bírom megérteni, hogy mi ragadja Friedjungot Batthyány eljárásának bírálatában ilyen állításokra : »ugyan­oly joggal egy magyar ministerelnök lázas phantasiáktól gyötört királyától orvosának és családjának megkérdezése nélkül kicsikarhatná a beleegyezést nagyfontosságú állami okiratok kiállítására«. A magyar ministerelnöknek ily esetben bizonyára lesz annyi tapintata, hogy megvárja, a míg kirá­lyának egészsége visszatér. De Ferdinánd királynak beteg­sége más természetű volt. Vájjon Batthyánynak várnia kel­lett volna-e Innsbruckban, a míg Ferdinánd egészsége visszatér? A magyar közjogról és állítólagos titkairól, »me­lyeket emberi szem világa eddig át nem hathatott,« itt szó sem lehet. A kérdés inkább oly jogi és erkölcsi fogalmakon fordul meg, melyek az egész művelt világon egyformák. Megfoghatatlan még az is, hogy mikép hasonlítható össze Batthyány innsbrucki eljárása az európai történetnek leg» gonoszabb palotaforradalmaival. Friedjung azt állítja, hogy nem szívesen mond erkölcsi ítéleteket történeti eseményekről és ha igen, akkor is a leg­nagyobb tartózkodással. ítélete Batthyányról valóban csak feltételes formába volt öntve, de positiv volt tartalma. Kü­lönben a politikai történet nehezen kerülheti ki az erkölcsi ítéleteket. De a történetírónak gyanakodva kell fogadnia a kortársak erkölcsi ítéletét, mert különben kiteszi magát annak a veszélynek, hogy egykorú politikai antipathiákat az erkölcsi és förténeti ítéletek méltóságával ruházza fel. Választ kell még keresnünk arra a kérdésre, hogy miért tette közzé a magyar kormány a Jellaőic ellen szóló manifes­tumot, noha a bán két nappal Batthyány elutazása után meg­jelent Innsbruckban ? E meglepő közlésnek körülményei még nincsenek tisztázva. Zsedényi beszéli, hogy Batthyány, midőn Innsbruckból Bécsbe érkezett, ő Felségének junius io-iki leira­tait Bartal udvari tanácsos által átadatta a bécsi magyar mi­nisterium levéltárának. Pulszky államtitkár azonban rögtön 1 Az innsbrucki tárgyalásokat Horváth Mihály könyvéből ve­szem át. (Magyarorsz. Függetl. Harczának Tört.) Horváth Batthyány tetteiről, szándékairól és sorsáról igen jól van értesülve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom