Századok – 1918

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Még egyszer 1848 történetéből 243

MÉG EGYSZER 1848 TÖRTÉNETÉBŐL. 251 elnöke, márczius 26-ikán írja gróf Batthyánynak, hogy az egyetemi hallgatók az ő parancsának nem engedelmeskednek és hogy csak a ministerelnök parancsára térnének vissza tantermeikbe. A ministeri bizottság ily körülmények között hasznos munkásságot fejtett ki. Több helyen erélyesen elnyomta a zsidók üldözését. A parasztokat nagyobb erőszak alkalmazása nélkül, aránylag csekély büntetésekkel csillapította. A bizottság intézkedései megoltalmazták az ezüstpénzszállítmányokat. A katonai parancsnokság segítségével felfegyverezte a nemzetőröket és a mennyire lehetséges volt, kímélte a hadsereg érzékenységét. Báró Lederer tábornok, a budai főparancsnok, szolgálati ügyekben barátságosan érintkezett a bizottsággal. Márczius 29-én ezt írta annak : »Amiért a tekintetes királyi magyar ministeri országos bizottság közölte velem azt a szigorú utasítást, melyet a közös szolgálattételre kirendelt nemzetőröknek adott oly végből, hogy elejét vegye a súrlódásoknak köztük és a katonaság közt, nem mulaszthatom el köszönetemet kifejezni. Ép oly szigorú parancsokat osztottam én is csapataimnak és most csak azt kívánom, hogy a siker megfeleljen kívánságainknak.« Báró Lederer úgy nagyjában mindvégig meg volt elégedve a négytagú ministeri testülettel. Ez a bizottság a nemzetiségi zavarok kezdetei felett is feltűnés és szigorú rendszabályok nélkül őrködött. Szóval, a ministeri országos bizottság márczius utolsó napjaiban és április közepéig a legtekintélyesebb hatósága volt Magyarországnak ; munkássága nélkül az osztályok és fajok összeütköztek volna és az új kormánynak az anarchiával kellett volna küzdenie. Csak e bizottság működésének áttekintése teszi igazán érthetővé, hogy miért volt a nádornak oly fontos gróf Batthyánynak gyors kinevezése. Nem hatalmi éhségről volt itt szó, hiszen a hatalom a magyar ellenzék számára akkor már biztosítva volt, és rendes viszonyok közt néhány hétig még várhatott volna. De az anarchiát kellett megakadályozni. Ezért Batthyány kinevezését és a ministeri bizottság kiküldését nem szabad forradalmi tényeknek tekintenünk. Nemcsak törvényesek voltak azok, hanem rendeltetésük az volt, hogy lehetően gátak közé szorítsák a márczius közepe óta Bécsből Magyarországba áramló forradalmi hullámokat. A két megbízatást inkább ellenforradalmi rendszabályoknak tekinthetjük.