Századok – 1918

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 231

240 MÁRKI SÁNDOR. írja meg ; de bevezetésül mindenesetre képet kell adnia arról, hogy Árpád a honfoglaláskor a kereszténységet milyennek találta ezen a földön ; a X. századbeli kereszténységről csak így adhat hű képet. Horváth is így fogta fel a dolgot kezdettől fogva ; mert •— szerinte 1 •— még sem lehet tökéletesen megfejteni a kereszténység első terjedését s az óhitnek oly széles terjedtségét Erdélyben s a délkeleti vidéken, kivált az oláhok közt,2 ha vissza nem megyünk az előbbi időre. De oly szélesen, mint Toldy óhajtotta, még sem akart foglalkozni a magyarok bejövetele előtti időkkel, hanem elégnek tartott erre egy bevezető fejezetet. Majd meglátja — úgymond —, ha a tárgy tolla alatt lesz ; akkor fogja magát végképen elhatározni, mily alakot s terjedelmet adjon neki ; mert idáig csak Géza korával kezdte és 1866 deczember 14. Brüsszelben fejezte be Párisban gyűjtött adatainak feldolgozását Szilveszter bullájának megérkezéséig. Ezzel el is készült az első, elég nagy fejezet. A hazajövetel következtében munkáját félbeszakította, a min Brüsszelben maradt barátja, Ludvigh, váltig sajnálkozott. Hiszen — úgymond 3

— író sohasem tehetett volna a hazának oly szolgálatot, mint Horváth ezzel az egyháztörténelemmel. Azt csak a históriában jártas, felvilágosodott s vallási előítélet nélküli tudós írhatja meg. Világi ember reá nem adja fejét, ha értene is hozzá ; protestáns pap vagy professzor nem jut azokhoz a kútforrásokhoz, mikhez ő juthat ; s épen abban a körben nem találna olvasót, hova ő világosságot vihet s hol az egyháztörténelem ismerete sok setétséget és tudatlanságot eloszlathatna. Hatalmas szövétnek lesz az ! Egyes monographiákat •— mondta utóbb 4 — írhatnak mások is, de egyházi történetet nem s püspök bizonyosan nem ; és ha írna is, csak sajtárusok számára volna megírva. A munka haladt s Horváth az Akadémiában 1870 jan. 31-én mutatóban másfél órán át fel is olvasta belőle a magyar egyház függetlensége Szent István alatt czímű fejezetet.6 Különösen Gfrörerrel szemben bizonyítgatta, hogy bár Asztrik eszterogmi érsek a frankfurti zsinaton megjelent, s ennek végzéseit aláírta, még nem függött a német egyház-1 Decz. 15. Akad. TLT. LIII. 112. 2 A Névtelen ethnographiáját követte. 3 1867 okt. 31. Horváth Lajos gyűjt. < 1868 febr. 17. U. o. 6 M. Akad. Értesítő, 1870. Reform, 48—51. sz. Századok, 1870. 122.