Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Nyugat - 205

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 205 Ferenczi Zoltán az Akadémiai Értesítő mult évi évfolyamában. Körösi ezzel szemben azt bizonyítja, hogy Busbeck Zrínyihez hasonlóan a Macchiavelli tanítványa s a mi Zrínyinél és Busbecknél közös, az mesterüknek, Macchiavellinek tanításából fakadt,Busbeck »Exclamatiója« tehát szerinte nem nevezhető a Török Áfium forrásának. Neue Freie Presse. 19235. sz. Eduard v. Wertheimer: Nach siebzig Jahren. Baron Samuel Josika über Sturz und Flucht Metternichs. Közli báró Jósika Sámuel erdélyi kanczellárnak egy eddig ismeretlen emlékiratát Metternich bukásának és menekülésének körülményeiről. Jósika nagy tisztelettel és ragaszkodással viseltetett a kanczellár iránt, a kinek bukását szégyennek minősítette és belőle a monarchia összeomlására vélt következtetni. Az a körülmény, hogy a betegen fekvő gróf Apponyi György magyar kanczellár helyett neki kellett a magyar országgyűlés eseményeiről a kanczellárnak jelentést tenni, tette lehetővé, hogy a bukás pillanatában Metternich oldala mellett tartózkodhatott. Feltűnő, hogy Jósika az első pillanatokban nem ismerte fel a mozgalom nagy horderejét, a melyről azt gondolta, hogy a rendelkezésre álló hatalmi eszközökkel elfojtható lesz. Reményeit alaposan lerombolta a kanczellár gyorsan bekövetkezett lemondása, kinek nem maradt más hátra, mint gyorsan eltűnni a megváltozott politikai élet színteréről. A tömeg 14-én egy nagy tüntetést szándékozott a bukott kanczellárnak rendezni, a kit hívei, köztük Jósika, siettek a mielőbbi elutazásra figyelmeztetni. Metternich elfogadta Liechtenstein herczeg meghívását az alsóausztriai Feldsberg kastélyba. Mielőtt azonban útra indulna, elhatároztatott, hogy átköltözködik gróf Taafenak a Burgtól távolabb eső palotájába. Metternich minden feltűnés nélkül Jósika által kísérve hagyta el a kanczellári palotát és gyalog ment ideiglenes lakásába, a hová minden zavaró esemény nélkül érkezett meg. Jósika ezután a herczeg gyermekeinek szerzett hamis névre szóló útleveleket, a kik vasúton utaztak el. A sok fáradalom következtében beállott kimerülés megakadályozta Jósikát abban, hogy jelen legyen a kanczellár elutazásánál, kinek lelkierejét csudálta e nehéz pillanatokban. Feldsbergből Metternich a következő, Jósikára és a magyar állapotokra vonatkozó sorokat intézte egyik bizalmasához, Hügel Károly báróhoz : »Sagen Sie Jósika, dass er recht daran getan hat, zu bleiben ; er sage sich selbst und Graf Georg Apponyi, dass ich ewig ihr Freund bleiben werde. Beide sind Männer und daher heute eine seltene Ware. Jahrelang habe ich nach Männern geschrien ; meine Stimme ist in der Wüste verklungen. Ich fürchte sehr, dass Ungarn einer harten Zeit nicht entgehen wird. Das Superlativum des demagogischen Treibens in eine um Jahrhunderte zurückstehende Gesellschaft eingepflanzt, führt notwendigerweise zur Anarchie.« Neues Pester Journal. 1918. 31. sz. Palóczy Lipót. Kurland, Livland, Esztland. A három balti tartományra vonatkozó művelődéstörténeti adatokat közöl. — 32. sz. p. i. Wanderungen durch Pest vor 70 Jahren. Egy német gyapjúkereskedő (Z. H.) Pesten szerzett tapasztalatait ismerteti, melyek 70 év előtt a »Grenzboten« lapban jelentek meg. — 58. sz. Váradi Antal. Die Grundherren von Altofen. A Zichy-család földesuraságára vonatkozó adatok. Óbuda 1659-ben mint donatio jutott a Zichy-család birtokába. Nyugat. 1918. 3. sz. Andrássy Gyula : Nagybritannia és a béke. Válasz Lord Lansdownenak. Az orosz forradalom hatása a háborúra