Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Huszadik Század - 203

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 203 teljesen indokoltnak látjuk. — Tóth László : I. Rákóczy György beleavatkozása a 30 éves háborúba cz. dolgozata az 1644—45-i hadműveletekről megjelent tanulmányoknak és kiadványok adatainak összefoglalása. Kár, hogy szerző nem idézi forrásait, a mi pedig tudományos igényekkel fellépő dolgozatnál conditio sine qua non. — Paldus József : Katonai térképek készítése II. József császár idejében, különös tekintettel Magyarországra. A terepfelvételek Mária Terézia korában a cseh tartományok felmérésével (1764—67) kezdődtek ; 1768-tól 1785-ig tartott a Habsburgok alá tartozó egyéb országoknak, köztük Magyarországnak is, felmérése a es. kir. főszállásmesteri kar, a mostani vezérkar vezetése mellett. A felvételek a fölmérés tekintetében koruk hiányosságaival bírnak ugyan, de viszont a tudomány akkori állása szerint tulajdonképen még szó sem lehetett a monarchia egységes fölvételéről. A »József-f el vétel« 5400 kitűnően megrajzolt szelvényei azonban, melyeknek magyar vonatkozásait szerző áttekinthető módon szemlélteti, alapvető dolgok, melyekből hazánk s a vele érintkező területeknek földrajzi képét a legpontosabban megismerhetjük. — Szendrei János : Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban cz. tulajdonképen folytatja a külföldi múzeumok és gyűjtemények magyar emlékeiről a Hadtört. Közlemények 1893-i évfolyamában elkezdett ismertető közleményét. Kívánatos volna jelentésének önálló közzététele is. — A >>Tárcza« rovatban Lukinich Imre : Háborús emlékeink megmentése cz. alatt megjegyzéseket fűz a 30-ik honvéd pótzászlóalj parancsnokságától közzétett : »Ezredünk háborús emlékeinek megmentése az utókor részére« cz. tartalmas kiadványhoz s a benne foglalt eszméket követésre méltóknak ítéli. — U. ő : Br. Tóth Ferencz, a Dardanellák megerősítője (1733—1793) czímen Palóczy Edgárnak hasonló czímű művét ismerteti. — Ä »Hadtörténelmi apróságokéban számtalan kisebb közlemény (Csodás megszabadulás Pilch Jenőtől, az 1644-ik évi hadjárat történetéhez Kemény Lajostól, Kárász Lukács hadi commissarius utazása 1672-ben Romhányi Jánostól, II. Rákóczi rendelete a tábori postaszolgálat ügyében Szendrei Jánostól, Mehmed budai pasa levele gr. Esterházy nádorhoz 1626-ból Kerényi Lajostól) érdemel figyelmet. — A »Hadtörténelmi Irodalom« fokozott érdeklődéssel kíséri a világháborúval kapcsolatos hadtörténelmi termékeket. Úgy látszik, sok türelmet követelő kiigazító munkára lesz még szükség a jövőben olyan részleteknél, melyek a magyar ezredeknek szereplésével állanak vonatkozásban. —- A bHaátörténelmi Okmánytár« két hadbírósági ítéleten kívül (1603-ból és 1708-ból) Buda 1530-iki ostromához szolgáltat felhasználható adatokat (Kárffy Ödöntől.) Az évfolyamot név- és tárgymutató zárja be. Huszadik Század. 1917. 12. sz. Ismerteti Bihari Károlynak ьВг. Eötvös József politikája« és Holecki Oszkárnak »Das Nationalitätenproblem im alten Polen«, czímű munkáit. 1918. I. sz. Szabó Ervin : A magyar jobbágyfelszabadítás országgyűlési története 1847-48. Részlet a szerzőnek »Társadalmi és pártharezok a magyar forradalomban« czímű sajtó alatt álló munkájából, mely azt törekszik bebizonyítani, hogy nem csupán a kormánypárt, de az ellenzék nagy része is csupán az önkéntes örökváltság javított kiadását akarta törvénybe iktatni s a bécsi és pesti események hatása alatt mondották ki az általános és kötelező örökváltságot állami kártalanítással. E megállapítás figyelmen kívül hagyja azt, hogy az 1847-48. évi országgyűlési követek a vármegyei utasítások értelmében szólottak és határoztak, a napi események alig gyakorol-