Századok – 1918

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1917-ben 1–64

A MAGYAR LEVÉLÍRÁS KEZDETE. 13 mert én minden jómat te kegyelmedtől várom, mint jó uramtól és jó bátyámtól.« A püspök levele : »Jó húgom ! Bizonyába nem tudom okát, miért én te néked úgy fogadtam volna, az mint te elődbe adták volt. Mert semmi szükségem reá nem volt, hogy én te neked hitemre fogadtam volna. Azért én es (is) kérlek tégedet, mint jó asszonyomat és jó húgomat, hogy hami fáradságod és költséged ez dolog miatt volt, én reám érette ne nehezelj. Mert az mit én míveltem, az én tisztességem oltalmában míveltem. Innen tova örömest látlak, mint szerelmes atyámfiát és húgomat.«1 1524-ből ismét csak egj' felemás levelünk van. Batthyány Ferencz 1524 okt. 8-án Kőrösről írt latin levelét e magyar sorokkal fejezi be : »Jó Katus, én szerette leányom, tudod, hogy sokszer mondotam neked, hogy nagy az Ur Isten és megszerzi az mi dolgunkat és minden embernek ő viseli dolgát, ki ő tőle keresi. Az mi dolgunk hála Istennek jól vagyon, kit nem érdemlettink volna, mert az kik én nekem gonoszomat kévánták, azokat Isten én birtokom alá atta nagyobb részét, az tebbit is hamar várom Istentől, hogy én birtokom alatt lesznek. Az te atyád Battyani Ferench.«2 1525-ből ezt a rövid levelet ismerjük): ».Szolgálatomat kegyelmednek mint én nekem régi bizot uramnak. Továbbá ím küldőtök kegyelmedhez egy szolgánkat, kinek kegyelmed az szavát meghigye, amit az mi szónkkal fog kegyelmednek mondani, kegyelmed én nekem erről mingyárást hamar választ tegyen, hogy én magam is kegyelmeddel hamar szembe lehessek. Isten tarcson meg kegyelmedet. Zabó Imre kegyelmednek régi barátja. Datum Stropkoviae prima die N0-vembris a. d. 1525.« Kívül : »Ez levél adassék nemes és tisztelendő 1 Eredetije a M. N. Múzeum levéltárában. Közölte Zolnai hasonmásban is (i. m. 227—28. 1.). Előbb már Horvát I. (Tud. Gyűjt. 1836. X.) és Döbrentei R. M. Ny. Il/b. 17—19. 2 B. Ferencz (1497—1566) Vas vármegye főispánja, főpohárnok és tárnokmester, horvát bán 1524-ben kapta Németújvárt. Valószínűleg erre írja : »az mi dolgunk ... jól vagyon . . .« Ugyanő 1526 júl. 22-én kelt latin levele végére e pár magyar szót írja : »Szerette Kata, ne bánkoggál semmit. Isten mind jól agya. Isten agya jó egés(ség)be lássuk egymást«. — Mindkét levél eredetije a Körmendi-levéltárban. Közölve M. Nyelv VI. évf. 5. f. 229. 1.