Századok – 1918
Történeti irodalom - Pekár Károly: Magyar kultura. Ism. Czeke Marianne 194
TÖRTÉNETI IRODALOM. 195 színvonalon állanak. Ez értekezések egy sokat olvasott, sokat gondolkodott, igazán művelt egyén széljegyzetei, gondolatai, melyek egy-egy nagyobb munka elolvasásakor támadtak s melyeket formába öntött, hogy hazája kultúrájának emelésére felhasználja. Miután az első czikkben megállapította nemzeti művelődésünk forrásait, melyeket a classikai és nyugateurópai műveltségben, továbbá a nemzeti történetben, irodalomban és művészetben látja, a 2—2i czikkek a kultura eredetéről, biologiai, ethnographiai, geographiai, ethikai, gazdasági alapjairól és feltételeiről értekezik, miközben (20. czikk) e viszonylatokat Magyarországra vonatkoztatva ismerteti s ezzel az önálló kultura lehetőségeit természettudományi érvekkel bizonyítja. A további czikkekben már a kultura psychologiai tényezőiről szól, külön czikket szentelve a nemzeti kultura, a nemzeti jellem, a nemzeti nyelv, a kulturai és politikai helyzethez való viszonyának, különös tekintettel hazánkra s külön értekezve középiskoláink fontosságáról a nemzeti kultura terén. Áttérve a kultura fejlődésének fővonásaira, a voluntaristikus és evolutiós világfelfogásra, a kulturális fejlődés alapjaira, azaz a faj tiszta ethikai életére, a nemzeti jellem végső alapjára s a nemzetközi nivelláló törekvések ismertetésére, a 34. czikkben a hazaszeretet biologiáját adja, s így a hazaszeretetet a sociologusoknak oly kedves természettudományi alapon igazolja. Kitér azután a kultura viszonyára a nemzetközi joghaságokhoz, a kulturális fejlődés eszközeire (értelmi munka), a kulturális mérgekre (alkohol stb.), a kulturális munkára, mint hazafias kötelességre, miből folyólag a nő társadalmi egyenjogúsítása mellett is szót emel. Megemlékszik a kulturális középpontokról, a városokról, azoknak jó és káros oldalairól s a szükséges reformokról, míg végül a 41. czikktől kezdve már kizárólag hazai intézményekről s az eszközlendő reformokról értekezik. így 4 czikk a népiskolák nemzetivé tételét sürgeti, a magyar középiskolában az ethika tanítását kívánja, kiemeli az ifjúság képességeinek fejlesztését előmozdító cselekvésirányító ismeretszerzés fontosságát, azok természetes alapját. Az Országos levéltárnak palotát sürget, a harmadik egyetemnek a Tátra aljában való felállítását, a selmeczbányai bányászakadémia áthelyezését, az orvosi fakultáson egy biochemiai tanszék és a bölcsészeti fakultáson egy psychologiai laboratórium felállítását szorgalmazza. Ajánlatba hozza az egyetemen a hadi történelem előadását, hogy a véderő szorosabb érintkezésbe lépjen a nemzeti kulturával, továbbá középiskolai telepeket, falusi internatusokat kíván. Felemlíti számosabb felső technikai iskolák szükségességét, a társadalmi nevelést s szól az elmekórházakról, a börtönről, a gyakorlati fajnemesítésről. Mint látjuk, mindmegannyi a legmodernebb problé-13*
