Századok – 1918

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Adalék X–XI. századi pénztörténetünkhöz 161

162 HÓMAN BÁLINT. Ábrahám, arab néven Ibrahim-ibn-Jaküb, Észak-Afrika nyugati vidékéről való zsidó rabszolgakereskedő volt. 965 tavaszán az Adriai-tengeren, Friaulon, a keleti Alpeseken át utazott Prágába, hol ekkor I. Boleszláv uralkodott. Június végén vagy július elején Prágából Magdeburgba ment I. Ottó császárhoz s innét az obodríták országába, Schwerinbe, utazott. Visszajövet ugyanez úton járt. Hosszabb időt töltött Prágában s a csehekről és Prágáról adott leírása személyes tapasztalatain alapszik, míg a Bulgáriáról és Lengyelországról írtakban közvetett értesítésekre támaszkodik. Ábrahám útleírása megegyezik más források értesítéseivel s általában nagyon megbízható kútfő. Különösen értékesek a kereskedelemmel összefüggő megfigyelései, mert főleg a kereskedelmi érdekeket tartotta szem előtt s valószínűleg egész útleírását kereskedők számára tájékoztatásul írta. A prágai vásárokról adott leírás értékes forrása a X. századi kereskedelem- és ártörténetnek. Csehországról írván, azt mondja, hogy >>a mi Bûjslâw országát illeti, ennek hossza Prága (Frâga) városától Krakó (Krâkwa) városáig háromhetes útnak felel meg és hosszában határos a magyarok (türkök) földjével. Prága városa kőből és mészből épült és ez a leggazdagabb kereskedőváros. Krakó városából oroszok (rûsz) és szlávok jönnek ide árúikkal és jönnek hozzájuk (t. i. Prága lakóihoz) a magyarok (türkök) földjéről muzulmánok, zsidók és magyarok (türkök) hasonlóképen árúkkal és forgalmi (vagy : byzánczi) 1 mithkálokkal (methikal) és kivisznek tőlük rabszolgákat, czinnt és ólmot« (más értelmezés szerint : »lisztet, hódprémet és más prémeket«). Később Lengyelországról szólván, írja, hogy »Mska (Micziszláv, Meskó) fejedelemnek az adókat forgalmi (vagy : »byzánczi«) mithkálokban fizetik ; ezekből fizeti minden hónapban embereit.« 2 Kitűnik ebből az elbeszélésből, hogy a X. század második felében hazánkból és hazánkon keresztül magyarok, muzulmánok és zsidók jártak a prágai vásárra. Az általuk használt pénzt Ábrahám mithkálokxvak. nevezi. E szó olvasása kétségtelen, abban valamennyi kiadó és fordító megegye-János (—ch —s) ismertette a Századokban (1902. 478—479. 1.) — Á következőkben Westbergnék. bőséges magyarázatokkal ellátott kiadását s az ő kritikai megállapításait és eredményeit veszem alapul. Az ellenkező vélemények czáfolatát ld. Westbergné\. 1 E szó értelmezéséről alább szólunk. 2 Westberg. 53. és 55. 1.