Századok – 1918

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Küzdelem a nemzeti királyságért 142

144 FRAKNÓI VILMOS. nagyravágyó tervét, melynek megvalósítása érdekében a családi politika eszközeit kivételes ügyességgel használta föl. 1505 február havában ifjabb fiának Györgynek eljegyezte a Hunyadi-ház utolsó sarját, Korvin János leányát ; míg elsőszülött fia János gróf számára Ulászló király egyetlen gyermeke, Anna herczegnő kezét szándékozott megszerezni, a saját leányát pedig Ulászló testvéröcscsének, Zsigmond herczegnek szánta. E mellett nagy vagyonát bőkezűen használta föl arra, hogy a köznemesség nagyszámú tagjait katonai szolgálatába fogadja. A párt, a melyet szervezett, vezért nyert Werbőczi Istvánban, kinek ékesszólása varázsában gyökerező hatalmát, melyet a köznemesség fölött gyakorolt, a nemzeti eszményekért hevülő lelkesedés önzetlensége fokozott. Mert megállapítható, hogy noha ezen korban a legmagasabb egyházi és világi méltóságok viselői leplezetlen szemérmetlenséggel bocsátották befolyásukat áruba, az ítélőmesteri szerény állásban és korlátolt vagyoni viszonyok között élő nagy jogtudós a Zápolyaiaktól nem vásároltatta meg magát. A köznemesség azzal, hogy az országgyűlésen külön adót vetett ki számára és így nemzeti ajándékkal tisztelte meg, azon fölfogását hirdette, hogy vezérének az önmegtagadásért, melylyel a más oldalról kínálkozó előnyöket magától elhárította, kárpótlással tartozik.1 II. Az első kísérlet, melyet az 1505 február végén tartott országgyűlésen a Zápolyaiak tettek, hogy a kétéves Anna herczegnő kezét János gróf részére biztosítsák, meghiúsult, mert Ulászló a Habsburgok ellen irányuló terveket támogatni vonakodott. A köznemesség, mely télvíz idején csekély számban jelent meg, nem léphetett föl kellő erővel és azt határozta, hogy végzések alkotása nélkül szétoszlik és a július 25-ikén megnyitandó legközelebbi országgyűlésen fejenként fölfegyverkezve, a megyék által kiállítandó hadak kíséretében jelenik meg.2 A király és a Miksához ragaszkodó urak aggódva néztek a jövő fejlemények elé. A felsőausztriai helytartó, Magyar-1 V. ö. e sorok írójának »Werbőczi István életrajza« czímű, Budapesten 1899-ben megjelent munkáját. 2 Ezen országgyűlésről csak egyetlen egykorú jelentés maradt fönn, az, melyet az olasz De Lardis márczius 31-ikén küldött Esztergomból Olaszországba. Másolata a Történelmi Bizottság gyűjteményében.