Századok – 1918
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113
HORVÁTH MIHÁLY. 125 nem szolgáltathat teljes igazságot, mert a rávonatkozó legfontosabb adatok nem kerültek nyilvánosságra ; de az unokák ennyiből is láthatják, hogy kortársai, a kik az ő jobblétökért dolgoztak, a nádor hatását már életében elösmerték, »midőn még nem kelt ki minden elvetett mag, nem fejlett ki minden irány és czélzat s a pártok külön színezetében a szenvedélyek hánykódásai közt a szem elfogulatlanul nem mindig láthatott.« Az igen vonzóan és szeretettel, de valódi történetírói igazságérzettel megírt életrajzon a szabadságharcz és az arra következő önkényuralom idején sem változtatott semmit és így az, tizenhét esztendő múlva, eredeti alakjában került a közönség elé.1 Nem kereste, de megkapta érte a legszebb jutalmat, a mit akkor várhatott ; azt az engedélyt, hogy száműzetéséből hazatérhessen.2 Ez az életrajz úgyszólván első összefoglalása a XIX. század első fele nagy politikai küzdelmeinek, a miket utóbb Magyarország története VI. kötetében és a Huszonöt év Történetében olyan általános érdeklődés közt és részletesen beszélt el. József nádorságának első felében a nemzetet, a hogy mondja,3 általában csak két főelv : az alkotmány és nemzetiség érdekelte, hazánk történetének többi része azonban jobbára csak személyek vagy egyes tények körül forgott ; minek következtében a nádor azon korbeli hatásának története is tisztábban állhat szemünk előtt, és minden cselekvésének körvonalait s eredményeit világosabban láthatjuk.« De nádorságának második felében, az újabb korszakban »végetlenül megsokasodtak a tényezők, a nemzetboldogság templomának fölépítésében ezer kéz működött, az eredményben tehát nehezebb meghatározni egyesek hatását.« A titkosabb oklevelek zár alatt vannak, sőt az országgyűléseknek is csak külső történetét ösmerte s így a második korszakban a nádor életét csak főbb vonásaiban vázolhatta.4 Mégsem egyszerű vázlat 1 Toldynak 1865 június 22-iki figyelmeztetése szerint (Horváth Lajos gyűjt.) az előszóban ki kell emelni, hogy az életrajz az 1847-ben elkészült változatlan szöveg, melynek ajánlatát István főherczeg már akkor elfogadta. Horváth jún. 28. megnyugodott benne (Akad. TLT. LIII. 94.), hogy az előszót Toldy írja meg, de ez október 8. értesítette (Horváth L. gyűjt.), hogy azt, igen jól fogalmazva, maga Heckenast, a kiadó írta meg. Új csak az előszó volt a könyvben. 3 Toldy 1866 aug. 19. megírta (u. o.) István főherczegnek, hogy felségfolyamodását maga Horváth azért nem kéri, hogy úgy ne vegye, mintha díjat kérne a Nádor-emlékért. A kiadó a nádor két fiának s az uralkodónak ebből egy-egy díszpéldányt ajánlott fel. 3 Nádor-emlék, 98—99. 4 Kétségtelen, hogy Keglevich Gábor tárnok és más előkelő smerősei elbeszéléseit is felhasználta.