Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 103

TÖRTÉNETI IRODALOM. 103 az ital czímű dolgozatának. Ezúttal az italozásnál szokásos felköszön­tőkről, a dalolásról, végül a részegeskedés káros hatásairól, egészség, vagyoni, szellemi állapot tekintetében, esik szó. — A bírálatok között Túri Béla ismerteti IV. Fraknói : Kritische Studien zur Ge­schichte des Dreibundes, Lukcsics József a Veress Endrétől kiadott Fontes Rerum Hungaricarum Tom. II. (Matricula et acta Hunga­rorum in universitatibus Italiae studentium Vol. 2. Roma ; Colle­gium Germaniam et Hungaricum I. Matricula. (1559—1917) kötetet. — Pataky Arnold Székely István : Szent János Apokalypsisa és a világtörténet, ms. Zoltvány Irén : Arany János emlékezete cz. műve­ket ismerteti. 1918. Január. Dolenecz József : Szekularizáczió és az egyházi vagyonjog czímmel a kath. autonomia megalkotása alkalmából újból megnyilvánult különböző felfogásokat ismerteti és bírálja a sécu­larisa tióról s az egyházi vagyonról. Ezek : a debreczeni álláspont, a liberálisok álláspontja, az önkormányzati álláspont, s a radikálisok és separatisták álláspontja. — Pompéry Aurél: A király földesúri és kegyúri joga a varosokban czímű czikkében Acsádyval szemben és Timonhoz csatlakozva concret adatokkal bizonyítja, hogy a király valóban földesura volt a városoknak s így kegyura is s így Belgiojoso fellépése a szepességi városokban és Kassán a protestánsok ellen oly királyi parancsra történt, mely jogos alapon állott. — Platz Bonifácz Földrajzi szemle czímen igen actualis tárgygyal foglalkozik, Orosz­országról és népeiről nyújtva nagy vonásokban leírást. — Ugyan­csak ő Cholnoky Jenő Amerika czímű kötetéről számol be. A. L. Schöpflin Aladár Magyar írók, A. L. Imre Sándor : A világháború, Petrich Béla Hermann Wendel : Elsass-Lotharingen und die Sozial­demokratie cz. munkákat ismertetik. Katonás Nevelés. 1917. 10. sz. Horváth István : Középkori várak Sотоgymegyében. Babocsa, Balatonendréd, Csurgó, Felsősegesd, Kaposvár, Korothna, Lengyeltóti, Marczali, Somogyvár, Szenyér, Szigetvár és Törökkopány egykori várak történetére vonatkozó ada­tokat közöl. Kőszeg és vidéke. 1917. 47. sz. a. j. Kőszeg város első polgár­mestere. Az 1701. évi jegyzőkönyv alapján a polgármester válasz­tására vonatkozó adatokat közli. Palugyay Gábor kir. biztos Pámer Jánost szabadkozása ellenére polgármesterré declarálta. — 48. sz. a. j. Városi plébánosválasztás 1697-ben. 1697-ig nem volt Kőszegen plébános. A plébániát addig a jezsuiták látták el. Ez évben a város akart plébánost, mert »jussuk« volt hozzá, jóllehet a jezsuitákkal meg voltak elégedve. 1697-ben küldöttség ment Telekesi István győri püspökhöz, kérvén tőle plébánost. Kérésökre Tarródi Jánost delegálta. Magyar Figyelő. 1917. 22. sz. Moldován Gergely : Nagy-Románia. A román nép eredetével, magyarországi szereplésével és nemzeti aspiratióival foglalkozik. 23. sz. Marczali Henrik : Az ausztriai ház udvara. Ivan von Zol­ger »Der Hofstaat des Hauses Österreich« czímű munkáját ismerteti és bírálja. —• Podhraczky György : Csehek-e a tótok. Történeti, nyelvé­szeti és embertani érvekkel igyekszik bebizonyítani, hogy a cseh és a tót nem egy nép . 24. sz. Réz Mihály : A Habsburg-birodalom problémája. A szláv népeknek a Habsburgok koronája alatti egyesítésével, illetőleg annak lehetőségével foglalkozik. —" Germanus Gyula : Az arab nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom