Századok – 1918
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Ethnographia - 99
99 TÖRTÉNETI IRODALOM. mondja el és a küldöttségnek a császári trón ügyében Velenczében és Rómában kifejtett actióját. Ismerteti a köznemesség harczias hangulatát a húszas években. Erdélynek a különválás után Magyarországgal való összeköttetéséből a rendek egyetemének külpolitikai befolyását és e befolyáshoz való ragaszkodását mutatja ki. — Takács Sándor : Zrínyi Miklós gyámjai. Közli Zrínyi György végrendeletét ; kimutatja, hogy Pázmány a gyám szerepét nem vitte, a gyámok élén Sennyey István püspök állott. A Zrinyi-árvák birtokain élő nemesek praedicatorainak ügye bizonyítja a legszembetűnőbben, hogy Pázmány magát gyámnak nem tartotta. Arra sincs semmi ok, hogy a főlovászmesteri kinevezés kieszközlését Pázmány befolyásának tulajdonítsuk : az ilyesmit a család szokta kérni, a Lobkowitz-befolyás pedig minden más közbenjárás fölvételét feleslegessé teszi. Az olaszországi útnál is túlozzák Pázmány szerepét : az ilyen olasz út annyira megszokott volt, hogy nem kell a Zrínyi-fiúk tervét idegen ajánlathoz kötni ; az út tervének kidolgozására is Sennyey kap megbízást, csak annak halála után jut e megbízás Pázmányhoz. A püspöki gyám mindenre nem terjeszthette ki figyelmét : a birtok kezelőinek visszaéléseit ez magyarázza meg. De épen Mikulich megítélésében volt igaztalan az eddigi történetírás : a báni méltóság megszervezésére Mikulich Tamás támogatta Zrínyit. — Moldován Gergely : I. Károly román király s a román nemzeti ideál. A magát függetlennek nyilvánított Románia a fegyverszüneti tárgyalásokban a saját kívánságait is érvényesíteni akarta, de a san-stefanói békeszerződés azokat figyelembe nem vette. A besszarábiai kérdés az orosz-román viszonyt végkép elmérgesítette. A berlini congressus a vitatott részeket Oroszországnak ítélte. Az 1877-i beavatkozás haszna csupán függetlenségük elismerése volt. — d. : Török történetírók. A vállalat III. kötetének bemutatása. Deczember. Moldován Gergely : I. Károly román király s a román nemzeti ideál. Károly király és kormánya kezdetben épen az oroszokkal szemben keresett védelmet : így jön létre 1883-ban a szövetség a központi hatalmakkal. Ez azonban az orosz diplomatiát nem hozta zavarba, a nép között is, a művelt körökben is folytatta aknamunkáját. Az első sikere Cogelnicean állásfoglalása volt 1884-ben, az orosz képárusok munkája pedig az 1888. év eseményeit idézte elő. Majd a Liga kerül az orosz befolyás karmai közé. Az 1898-i szentpétervári látogatás óta Károly király is az »intregerea neamalui« szólamáért lelkesül, az 1913. aug. 10-i bukaresti békében azt már érvényesíti is. Természetes következménye volt ennek az a hit, hogy a Szófia felől jövő román hadsereg egyenesen Erdélybe tör. A hármasszövetségtől való elhidegülés mindjobban terjedt : erről Károly királynak tudomása volt, az aspiratiók elé akadályt nem vetett. — Fraknói Vilmos : Nyílt levél a szerkesztőhöz. Takáts Sándor adataival szemben sem érzi a maga feltevését megdöntöttnek. Egyházi Közlöny. 1918. 2. sz. Juhász Kálmán Bonzagno János Csanádi püspökké kineveztetése. A legtöbb történetíró 1532-re teszi püspöki kineveztetését. A czikkíró két egykorú irat alapján 1529. jun. 15—29-re helyezi a kineveztetést. Eperjesi Lapok. 1917. 47. sz. Horváth Ödön : Száz év előtt czímmel Glatz Jakabnak 1818-ban Bécsben megjelent munkája alapján a reformatio megünneplésére vonatkozó adatokat ismerteti. Ethnographia. 1917. évf. 1—3. füzete. — Az első lapon a Magyar Néprajzi Társaság mély fájdalommal jelenti két évtizeden át volt elnökének, kéméndi báró Szalay Imrének elhúnytát. — Sebestyén T
