Századok – 1918
Történeti irodalom - Horváth Jenő: Balkántörténeti tanulmányok. Ism. Patek Ferencz 94
96 TÖRTÉNETI IRODALOM. követelőnek. (Ezt különben — más szavakkal — szerző is elmondja a 24. oldalon.) Ez csak egy oldal, igaz, kivételesen szerencsétlen oldal. Örömmel üdvözöltük szerzőnek azon eljárását, hogy minden fejezet végén adja a »Források és irodalom« czím alatt néhány vonatkozó munkának a czímét. Itt is zavarja örömünket az, hogy ezek megválogatásában nagyon is önkényesen jár el a szerző. Arról, hogy a forrásokat felsorolná, szó sincs. Mindössze néhány okmánytárat említ meg. Persze igazságtalanság lett volna a források teljes összeállítását kívánni, de mindenesetre meg kellett volna említeni, ha már forrásokról egyáltalában szó van, a bonni Corpust, Hopf Chroniques gréco-romanest, Finke Acta Aragonensiait, a Sathas-féle Documents inédits 9 kötetét, a Jorga-féle Notes et extraits pour servir à l'histoire des croisades au XVe siècle köteteit, a Migne-féle Patrologia graeca 165 kötetét, a hozzánk közelebb esők közül a Thallóczy-Jiricèk-Sufflay féle Acta Albániáét, a Theiner-féle vagy a zágrábi akadémiától kiadott Monumenta slavorum meridionalium köteteit. A forrásoktól azonban még eltekintenénk, ha az irodalom összeállítása kielégítő volna. De ha még úgy figyelemmel vagyunk is a nagyon szűk keretekre, ez a felsorolás sem a relativ teljesség szempontjából, sem a kiválasztás helyességének szempontjából nem kielégítő. Pl. a III. »Hellen restauratio« czímű fejezet (1210— 1267. évek) »Források és irodalom« rovatában összesen három mű szerepel, mindhárom magyar, legjelentékenyebb köztük Pesty »A Szörényi bánság«-a és főként egy sem foglalkozik a hellén restauratióval. A VI. fejezet (küzdelem a török hegemónia ellen. 1360—1660) forrásai és irodalma három műre terjed ! Legbővebb és legjobb az összeállítás az utolsó fejezetnél, a mely egyébként is körülbelül a legjobb. De máshol az összeállítás nemcsak nagyon is hiányos, de ötletszerű is, úgy hogy itt-ott szinte komikussá válik. A IV. fejezetben a siciliai spanyolok balkánpolitikájára három munkát hoz fel, köztük Schlumberger különben igen szép művét (Expedition des »Almugavares«), a mely azonban igen kevéssé foglalkozik a katalán zsoldoshad lázadásának balkánpolitikai oldalával. Ellenben seholsem találjuk Schlumberger klasszikus, korszakalkotó nagy műveit. (Un Empereur Byzantin au dixième siècle. Nicephore Phocas, Paris 1890 ; L'épopée Byzantin à la fin du dixième siècle, 3 kötet, Paris, 1896, 1900, 1905 ; végül utolsó : La siège, la prise et le sac de Constantinople par les Turcs en 1453. Paris 1914 ; hogy a többit ne említsem). Nordennek mindkét munkája szerepel ; a nagyobb (Papsthum u. Byzanz) az első, 1081-ig terjedő fejezet végén (Noorden-nek írva). Itt a czím vezethette félre a
