Századok – 1918

Történeti irodalom - Ruedorffer; J. J.: Grundzüge der Weltpolitik in der Gegenwart. Ism. Morvay Győző 85

91 TÖRTÉNETI IRODALOM. barátság. Ily módon a Duna vonala egyrészt, a Balkán-Rhodopehegység, másrészt s a Földközi-tenger keleti partvidéke a háború okozói. A másik probléma az ethnopolitikai. Első phasisa a nemzetiségek jogai. Legelső terve pedig a középkori »osztrák csoda« széttörése. Szerinte Seton-Watson és Do ver-Wilson elméletei és agitatiói a kérdés legjobb megvilágítói. Az ókor államait a kultus, az új koréit a nemzetiség fogja alkotni. Többféle fajtája van : a) Egységes nemzet államiság nélkül (csehek, irek, lettek). Ezek nemzetközi bonyodalmat nem idéznek föl. b) Szabad, de egységtelen nemzet, mint az olasz irredenta, c) Nemzeti egység szabadság nélkül (lengyelek, örmények, ukránok). Ezzel a beosztással az irredentáknak egész sorát tárgyalja. A Gallia irredenta : Elzász-Lotharingia, de elfeledi a baskok, provancealok, normandiaiak és wallonok önállósági törekvéseit ; az Italia irredenta : Savoya, Trient, Trieszt, Görz, de elfeledi a statisztikai számvetést a szlovén népségre nézve ; a Szerbia irredenta : Bosznia, Herczegovina, Bánát, mely a mily lenézett és kicsiny állam volt, mint U-hajó támadott a monarchiára ; a Bulgaria irredenta : Maczedónia, Délszerbia, Dobrudsa ; a Graecia irredenta : Albánia ; a Romania irredenta : Erdély ; a Russia irredenta : Galiczia és az Északkeleti felföld ; a Polonia irredenta : Galiczia északi része és van még Dánia, Suetia, Germania irredenta is. Kevés ügyet vet arra, vájjon ezek az irredenták történeti alakulatok voltak-e : autochthon népekéi vagy bevándorlások eredményei-e ? Csakis a mai állapotokkal számol. Nem fontos kérdés, vájjon az egyes nagy államok végzetes politikai bűne-e (pl. Ausztriáé, Fr. Zweybrück : Oesterreichische Essays. Berlin, 1916.), hogy ez irredentákat gonoszul dédelgette, hogy nemzetiségeit egymás ellen kihasználva, őket sakkban tartsa. Arra sem gondol, hogy a geopolitikai és az ethnopolitikai problémák egymással megegyeztethetők-e ? Míg az első világos törekvés Indiától Londonig, addig a második csak a Duna völgyében összpontosul. A faji probléma a harmadik. Ennek iránya a Fekete-tengertől a Keleti-tengerig vonul. Ez is Balkán-kérdés. Keveset szól az egyes fajokról és egyhamar rátér a szláv faj politikájára, mely Ausztriát szét akarja darabolni és a Balkánt hatalmába keríteni. Ennek ellenében az osztrák irredenták (cseh, szláv, magyarság és németek) külön államokká szakadva, Németország függelékeiként meghozhatnák a finem Austriae-t. Ezzel a panslavismus térképe, mely elnyúlna Posenig, Bajorországig, a Földközi-tengerig és a mely Németországot meg akarja törni, Európát egy latin és egy szláv birodalomra osztaná, a mi ellen