Századok – 1917
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uránia - 309
309 TÖRTÉNETI IRODALOM. 284 rovatában Eber László: Gyárfás István Tihamérról, Divéky Adorján pedig Krzyzánovski Szaniszlóról ír nekrológot. Turul. 1916. i—4. szám. Szentpétery Imre : II. Endre király pecsétjei az oklevélkritika szempontjából. II. Endre királynak három nagy pecsétjével foglalkozik. — Ifj. Szabó Aladár : Venczel és Ottó királyok oklevelei. Teljes diplomatikai feldolgozása a Venczel és Ottó magyar királyok kanczelláriájából kikerült okleveleknek. — Vargha Zoltán : A Márton-család. A zsarolyámi és mándi Márton-család eredetét és leszármazását ismerteti. — Aldásy Antal: Az Armbruster-család czímeres levelei. Az Armbmster-család három XVI. századi czímeres levelét ismerteti. — Hóman Bálint : Egy 1256. évi eszergomi oklevélpár. Az esztergomi egyház jogainak védelméie készült oklevélhamisítás esetével foglalkozik. — Holub József: A laki Kaczor-család. A középkorban szerepelt dunántúli családra vonatkozó adatokat állítja össze. — Srs : A nemes Beccariu-család történetéhez. Az olasz eredetű család XVII. századi történetével foglalkozik. — Srs : A Czanger-család czímereslevele. A család czímerét ismerteti. — Porkoláb István : Hol volt egykor a vasvármegyei Vadasülés község. A török hódoltság alatt elpusztult község fekvését állapítja meg. — Több nekrológon kívül ismerteti a Frangepáncsalád oklevéltárát, Hódmezővásárhely történetét és a Verzár-család mono gr aphi áj át. Új Idők. 1916. 49. szám. Ke ve: I. Ferencz József élete. Bővebb életrajz számos illustratióval. — 50. szám. Régi zsúrok. А XVIII. század híres franczia salonjairól ír : kiemelve Mdme de Deffaut, Lambert és Necker salonjait. — Ismerteti Pethő Sándor : A szábadságharcz eszméi cz. kötetét. — 51. szám. A megrohant és fölszabadított Erdély. Ismerteti Pilisi Lajos hasonló czímű könyvét. 1917. I. szám. Gesztesi Gyula: Elsárgult memoárok. Abrantès herczegnő emlékiratait ismerteti. — 2. sz. Szötlösi Zsigmond : Károly és Zita. A koronázás alkalmából. — A szent korona vándorútjai. Rövid áttekintés, hogy mikor hol fordult meg a szent korona. — A kelengye. Régi magyar mágnásasszonyok kelengyéjéről ír. — 3. sz. Adorján Andor : Rasputin. Meggyilkoltatása alkalmából mond el róla egyet-mást. — 4. sz. Gesztesi Gyula : Elsárgult memoárok. Gróf Apponyi Rudolf emlékiratait ismerteti. -—• 5. sz. A boudoir. Állítólag Medici Mária hozta divatba ; fénykora a rokokó-korszakra esik, de a forradalom csakhamar elsöpri. — 6. sz. Gesztesi Gyula : Elsárgult memoárok. Richelieu marsallnak, a nagy Richelieu unokaöccsének emlékiratait ismerteti. — 9. sz. Apróságok Arany János ifjúkorából. Az iskolás évek emlékeiből. — 10. sz. Gesztesi Gyula : Elsárgult memoárok. Saint Simon emlékiratait ismerteti. — 12. sz. Gesztesi Gyula : Elsárgult memoárok. Krisztina svéd királyné emlékiratai. — 13. sz. Helikoni ünnepek. Megalapításuk 100-ik évfordulója alkalmából. Uránia. 1916. 12. sz. Marczali Henrik : I. Ferencz József emlékezete. — Vida Sándor : Leibniz. A nagy tudós halálának kétszázadik évfordulója alkalmával világos áttekintése bölcseleti, politikai és történetírói munkásságának. 1917. I. szám. Petrich Béla : A mai Németország. Németország fejlődése a XIX. században politikai, gazdasági, műszaki és tudományos téren. — Kerekes György : A magyar-lengyel kereskedés fénykora. Az Anjouk után, kik e kapcsolatot létesítették, a XV—-XVII. század volt a fénykor, kivált a nagy észak-déli útvonalon fekvő két város : Krakó és Kassa számára. Az átmeneti keres-
