Századok – 1917

Történeti irodalom - Harsányi István: A sárospataki Rákóczi-könyvtár és katalógusa. Ism. –ch –e 503

TÖRTÉNETI IRODALOM. 503-gyakorlatunk bonyolult kérdéseinek megoldása meghaladja a legszorgalmasabb kezdő erejét is. A pannonhalmi conscriptióval kapcsolatban nélkülözzük a Szent László óta divatba jött összeírások általános jellemzését és ismertetését. Ez oklevél datumának és tanunévsorának hiánya — nézetem szerint — nem indokolja a befejezetlenség gyanúját. A hiány oka a conscriptiók természetében és keletkezésük körülményeiben rejlik. A primates korszerűsége a szerző által felhozottakon kivül kétségtelenül kitűnik Szent László III. io. t.-cz. bői. Guden oklevelénél meg kellett volna említenie Eckhartnak a pecsétet illető fontos megállapítását. A zágrábi alapítólevél létezése problematikus, mert az 1134. évi ítéletlevél tanunévsorát nem az alapítólevélből, hanem Fáncsika érsek szóbeli előadásából írták le. Semmi esetre sem szabad tehát azt Szent László hiteles oklevelei sorába felvennünk. Viszont fel kellett volna sorolnia a peleskei oklevéltöredéket, melyet Jakubovich fedezett fel és Sufflay a Turulban már 1907-ben felemlített. A pécsi oklevél hitelességét igen figyelemreméltó észrevételekkel védi. Az interpoláltság vádjának tarthatatlanságát ez alapon még nem ismerhetjük el, de a datum és tanunévsor ellentmondásában rejlő nehézséget sikerült kiküszöbölnie. A XI. század többi és Kálmán korának oklevelei igen sok tanulságot rejtenek magukban a László-kori gyakorlatra nézve. Ezeket Janzsó nem eléggé aknázta ki, mert az egyes okleveleket túlságosan elszigetelten vizsgálta s az összefoglaló ismertetés kissé szűkszavú. Janzsó — mind e hibái mellett — becsületes törekvéssel, nagy tárgyszeretettel és buzgalommal igyekezett a Szent László korabeli okleveles gyakorlatot megvilágítani. Reméljük, hogy kritikájának némi csiszolódása után a magyar oklevéltani irodalomnak szorgalmas és számottevő munkásává lesz. B. Harsányi István : A sárospataki Rákóczi-könyvtár és katalógusa. Budapest. 1917. 8° 70 1. »Rákóczi-könyvtáron I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek és fiának III. Rákóczi Zsigmondnak egyesített könyvtárát értjük.« A könyvtár tulajdonképeni megalapítója az öreg fejedelem volt, ki sokat áldozott könyvtára gyarapítására. Rákóczi élénken érdeklődött kora szellemi élete iránt, könyvtárában ennek következtében mindazon könyvek helyet találtak, melyek a század vallási, politikai és hadi mozgalmaira kiválóan jellemzők voltak. Könyvgyüjtésében szigorú tervszerűség nincs ; megszerezte ugyan